Ami jó az osztrákoknak, az jó lesz a magyaroknak, és ami nem derogált Schüssel kancellár úrnak, az nem derogál nekem sem
– kicsit elsikkadt, de az Európai Néppárt vezetőségi ülése után pár perccel így magyarázta el Orbán Viktor, miért szavazta meg maga is a Fidesz felfüggesztéséről szóló határozatot. A magyar kormányfő a történelmi párhuzamot rövid visszatekintéssel oldotta meg. Ezek szerint az osztrák forgatókönyvet akkor találták ki, amikor Wolfgang Schüssel „összeállt Jörg Haiderral”, és Brüsszelben Ausztria megbüntetése volt a beszédtéma a szélsőjobboldali Szabadság Párt, az FPÖ kormányzati szerepe miatt. Végül az EU nevében három „bölcs” vizsgálta meg a jogállamiság helyzetét, és mentette fel Schüssel kancellárt a pártjával, az ÖVP-vel együtt.
Napnyugati bölcsek
Ha Orbánnak igaza van, és a 19 évvel ezelőtti forgatókönyv szerint történnek majd most is az események, akkor érdekes jelenetek tanúi lehetünk hamarosan Budapesten. 2000 júliusának végén a három, Ausztriába küldött bölcs beköltözött a bécsi Hotel Imperialba. „Ez önöknek frusztráló, de meg kell érteniük, hogy szükség van az országuk és az FPÖ természetének vizsgálatára” – így mentegetőztek a nyilvánosság előtt, ahogy az Wolfgang Schüssel visszaemlékezéseiből kiderül. A hármas tagja volt a korábbi finn államfő, Martti Ahtisaari, az egykori spanyol külügyminiszter, Marcelino Oreja, valamint Jochen Frowein német jogászprofesszor.

Martti Ahtisaari, Jochen Frowein és Marcelino Oreja
AFP / DPA / Uli Deck
Három napon keresztül, reggeltől estig folytak a tárgyalások, találkoztak az összes osztrák parlamenti párt, az egyházak, a legfontosabb érdekszövetségek és civil szervezetek képviselőivel. A demokrácia helyzetét, a kisebbségek védelmét vizsgálták, de arra is kíváncsiak voltak, hogy a szélsőjobboldali eszmék utánpótlásképzését vállaló diákszervezetek, a Burschenschaftok milyen befolyást gyakorolnak a kormány politikájára.
Ehhez képest Orbán Viktornak a minap már az is sok volt, hogy a néppárti csúcsjelölt, Manfred Weber találkozott a CEU rektorával és a Mazsihisz vezetőjével Budapesten.
A két eset közötti különbség viszont csak akkor látszik tisztán, ha az előzményét is megvizsgáljuk. Schüssel nagykoalíciós kormány külügyminisztereként futott neki az 1999-es választásoknak, amelyen az ÖVP csak a harmadik helyet szerezte meg. A Haider vezette FPÖ 415 szavazattal kapott többet a Néppártnál (4,7 millióan voksoltak). Schüssel villámgyorsan megállapodott az ezüstérmessel, amely a hatalomért cserébe lemondott a kancellár jelölésének jogáról, és így közös erővel ellenzékbe szorították a választásokon fölényes győzelmet arató szociáldemokratákat.
Az akkor már 14 éve tartó vörös-fekete nagykoalíciónak úgy tudott Schüssel véget vetni, hogy beemelte a hatalomba a nemzetközi szinten akkor még szalonképtelennek tartott, náci múltú, valamint neonáci nézeteket valló személyekkel is tarkított FPÖ-t, élén a fenegyerek, örök provokatőr Haiderrel. Pedig Schüssel a választások előtt még azt mondta, ha pártja csak harmadik lesz, akkor ellenzékbe vonulnak.
Szankciók akkor és most
A 2000-ben még 15 tagú Európai Unióban botrány lett abból, hogy egy mérsékelt politikai erő kormányba emel egy szélsőjobboldali pártot. Az uniónak módszere sem volt arra, hogyan akadályozza ezt meg. Szankciókat talált hát ki sebtiben: politikai szinten megszakította a kapcsolatokat az osztrák kormánnyal, megtagadta az osztrák jelöltek támogatását a nemzetközi szervezetek tisztújításainál, és az uniós fővárosokban csak technikai szinten fogadták az osztrák követeket.

Wolfgang Schuessel és Joerg Haider 2000 február 1-én
AFP / Schlager Roland
Magyarországon viszont semmilyen külső tényező nem befolyásolta, hogy a Fidesz a Néppártból való kizárás szélére került. A kormány és a párt közös kampánycsapata találta ki az Európai Bizottság néppárti vezetője ellen hangoló, Jean-Claude Junckert Soros György oldalán szerepeltető plakátokat. Az Európai Néppárt mostani szankciói csak a Fidesznek szólnak, de az egész ország helyzetét gyengítik Európában.
A felfüggesztés azt jelenti ugyanis, hogy a magyar kormánypárti politikusok által a szervezetben betöltött minden poszt is automatikusan szüneteltetésre került, Gál Kinga például bukta EPP-alelnöki tisztségéből származó feladatait és lehetőségeit. Schöpflin György munkája pedig az Európai Parlament egyik bizottságában vált kérdésessé (hipotetikusan, hiszen betegség miatt amúgysem folytat ilyen munkát jelenleg). Súlyosabb következményekkel jár, hogy Orbán Viktor határozatlan ideig nem vehet részt az uniós csúcsok előtt tartott hagyományos néppárti találkozón. Ezeken ugyanis a német Angela Merkel, az osztrák Sebastian Kurz és hat további miniszterelnök avatja be a többieket előzetesen abba, milyen tárgyalási pozíciót fognak az állam- és kormányfők tanácsában képviselni. Ezen az informális fórumon lehetett is hatni a néppárti vezetőkre.
Hogy a magyar miniszterelnök múlt csütörtök délután ráért sült krumplit enni Brüsszel óvárosában, kézzelfogható befolyásvesztés mind neki, mind az országnak.
Azt egyelőre nem tudni, mikor érkezhetnek meg Magyarországra a néppárti bölcsek, csak annyi derült ki, hogy a választások után hozzák majd meg döntésüket (az ATV minapi értesülése szerint a látogatásra sem kerül sor május 26. előtt). A hármas egyik tagja, nyilván Orbán kérésére, maga Schüssel. A Fidesz kizárását szorgalmazó pártokat a megfigyelők értelmezése szerint Herman Van Rompuy, az Európai Tanács első elnöke, belga politikus képviseli. A kettejük közötti kompromisszumot Hans-Gert Pöttering volt EP-elnök igyekszik majd elérni. Az alsó-szászországi politikus a német uniópártok kiegyezést szorgalmazó politikáját érvényesítheti Magyarországon.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Wolfgang Schüssel korábbi osztrák kancellár találkozója Bécsben a Sacher kávéházban 2018. január 30-án.
MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
A divat mondja meg, ki vagy
Schüssel egyébként az ezredfordulón megmutatta, mit kell tenni azért, hogy valaki kellemetlen helyzetből győztesen kerüljön ki. Visszatekintve úgy látják Ausztriában, hogy kifejezetten ügyesen taktikázott a megalázónak mondható szituációban. Haidert személyesen nem vette be a kormányába. Energiáit olyan programok gyors és hatékony megvalósítására összpontosította, amelyeket 1945 óta halogatott az alpesi köztársaság. A leglátványosabb reform a nácizmus áldozatainak, egykori kényszermunkásainak a kártalanítása, a zsidó vagyonok visszaszolgáltatása, a rablott műkincsekkel fertőzött osztrák múzeumok átvizsgálása volt. A politikai életében mindig is csokornyakkendőt viselő Schüssel ráadásul nyakkendőre váltott, ezzel is hangsúlyozta igazodását az uniós 14-ekhez.
Ha öltözködési párhuzamot keresnénk, Orbán mostanában a nyakkendőt is elhagyja, kezét pedig ki sem veszi a nadrágzsebéből. A Fidesz tagságának felfüggesztését követően hamar mindenki tudtára adta, hogy ő nem kíván megszabadulni a benne megbújó Haidertől. Az állami rádió Vasárnapi Újság című műsorának azt mondta: „nem Brüsszelben fogják mindenfajta, éppen balra húzó és tolódó pártokban meg Soros György-féle civil szervezetek irodáiban eldönteni, mi történik Magyarországon és Európában”.
Schüssel elérte, amit akart: kormánya és pártja rehabilitálását a liberális demokráciák között. A három bölcs 2000 szeptemberének elején adta át jelentését az unió soros elnöki posztját ellátó francia államfőnek, és ebben kezdeményezte a szankciók feloldását. „Véget kell vetni a kontraproduktív intézkedéseknek” – írták. Schüssel még az EU kommünikéjének közzététele előtt kijárta, hogy a párizsi landolással egy időben Bécsben is tegyék közzé a dokumentumot, nehogy a szövegekben eltérés legyen. Schüssel szempontjából volt is mit ünnepelni, ahogy az 2002-ben megmutatkozott. A Haider provokációitól meggyengült FPÖ 26-ról lezuhant 10 százalékra, miközben az ÖVP 26-ról 42 százalékra erősödött.
Orbán Viktor viszont nem csinál titkot abból, hogy számára nem okozna gondot a Néppárt elhagyása. Ahogy múlt vasárnap fogalmazott, a Fideszben „majd az európai választások után eldöntjük, a Néppárton belül kell-e folytatnunk, vagy valamifajta új pártszövetségben van inkább a helyünk”.
Az osztrák kancellár tudta, milyen eredményt akar kihozni hazája felfüggesztéséből, és e szerint járt is el. A magyar miniszterelnök még nem tudja, merre akar továbbhaladni, és az elvek helyett a hatalmi matematika szerint akarja május végén eldönteni, melyik politikai erő tagjaként hirdeti ki magát győztesnek.