Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz

Olyan időszak jön az EU-ban, amikor Orbán Viktornak komoly témákban kellene latba vetnie a tekintélyét, ám a Néppárt-tagság felfüggesztése nagy érvágást jelenthet a kormány, így az ország számára is.

A lehető legrosszabb időpontban érte a Fideszt az Európai Néppárt döntése a párt felfüggesztéséről. Még akkor is, ha az európai döntéshozatal gyakorlatilag leállt: a parlamentben mindenki az EP-választásokra készül, a tagállamok tanácsában pedig a kizárólagos téma a Brexit. És akkor is, ha a kisebbik rosszat választotta a pártcsalád, kizárás helyett a felfüggesztést, és egy olyan vizsgálat lefolytatását, amelyben Orbán Viktornak már igazán lehet gyakorlata.

Van azonban egy nagy gond ezzel: mint azt a pártelnök-miniszterelnök a döntést követő sajtótájékoztatón elmondta, a párt „bölcsei” (Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár, Herman Van Rompuy, az Európai Tanács első elnöke és Hans-Gert Pöttering, az EP és az EPP volt vezetője) által levezényelt vizsgálatnak „nincs időkorlátja”.

Magunk se tudjuk, de nagy jelentősége nincs

– igyekezett kisebbíteni a határidő hiányának jelentőségét Orbán. Ám ez nincs így: ha a Fidesznek nincs szerencséje – netán egy mesterterve –, az akár elhúzódhat a mostani vákuumon túlra is, és ezzel már nem csak a párt, de a kormány lehetőségeit is nagyban szűkíti egy igazán fontos időszakban.

 

©

Az elsődleges következmény mindenesetre a pártot érinti. A felfüggesztés ideje alatt a Fidesz nem vehet részt az EPP munkájában, Orbán Viktor hiányozni fog már a mai – hagyományosan az EU-csúcsot megelőző – egyeztetésről is. Képviselői nem vállalhatnak tisztséget a néppárt EP-frakciójában sem – márpedig a legnagyobb képviselőcsoportot megillető lehetőségek nyilván szélesebbek, mint amit bármilyen más formációban elérhetnek. (Járóka Lívia például jelenleg a parlament egyik alelnöke.)

Orbán Viktor szerda esti nyilatkozatából persze nem lehet következtetni arra, hogy a jövőt is az EPP-ben képzeli-e el, a miniszterelnök ügyesen igyekezett nyitva hagyni ezt a kérdést. A másik opciót illetően sem titkolózik: Matteo Salvini olasz belügyminisztert, a Liga vezetőjét korábban hősének nevezte, a vele való szövetkezéssel mindig is kacérkodott – legalábbis komoly fegyverként tolta maga előtt az őt bevándorláspolitikája miatt kritizáló Néppártban.

„Mi csak olyan frakcióba tudunk belépni, amely bevándorlásellenes, és semmilyen ajtók mögötti paktumokat nem köt az ellenfelekkel” – fogalmazott most, utalva arra is, hogy az EPP már ebben a ciklusban is nagykoalícióra kényszerült a baloldallal, és ez minden bizonnyal a jövőben is így lehet, ez pedig még jobban elszigetelheti őt.

A parlamenti elszigetelődésnek azonban más következménye is lehet: negatívan befolyásolhatja a magyar kormány erejét több, Orbán számára kulcsfontosságú területen is.

Az EU-biztos megválasztásakor

Magyarország kétszer is megtapasztalhatta már, milyen kellemetlen tud lenni, amikor a szárnyait bontogató EP a kormány jelöltjét igyekszik kicsinálni az Európai Bizottság tagjainak meghallgatásakor. 2004-ben az akkori külügyminiszter, Kovács László volt a célpont, öt éve pedig Navracsics Tibor. Amíg a szocialista politikust felkészületlensége miatt ekézte a testület (és végül eredeti, az energiaügyeket lefedő portfóliója helyett az adózást kapta), a második Orbán-kormány igazságügyi miniszterén azt kérték számon, hogy maga is részt vett a plénum által sokat bírált törvények megalkotásában. (Mellesleg végül tőle is elvették portfóliója egyetlen fontos részét, az állampolgári ügyeket.)

 

Navracsics Tibor biztosi meghallgatásán az Európai Parlamentben 2014 őszén
©

Elképzelhetjük, hogy a Néppárt védőhálója nélkül a következő jelöltre, Trócsányi Lászlóra mi várhat – másfelől azt sem lehet remélni, hogy a következő bizottság elnöke (jó eséllyel az a Manfred Weber, aki maga is a Fidesz felfüggesztését javasolta most) valami erős pozíciót szánna a bizottság magyar tagjelöltje számára.

A 7. cikk szerinti eljárásban

Ez a kérdés a magyar jogállamiság helyzetéről (értsd: az Orbán-kormány intézkedéseiről) lesújtó képet festő Sargentini-jelentés elfogadásával kikerült a parlament hatásköréből, és aligha jut el az eljárás az „atomcsapásként” emlegetett szankcióig, vagyis a magyar kormány szavazati jogának a megvonásáig. Mégis komoly zsarolási potenciált jelenthet Orbánnal szemben, ha egyszerre van életben Magyarország ellen ez az eljárás, az Európai Bizottság jogállamiságot érintő kötelezettségszegési eljárásai és még a néppárti vizsgálat is.

Érdekesség, hogy a 7. cikk alapján kiróható szankciókhoz legközelebb kerülő Ausztria esete mutat némi hasonlóságot a mostani helyzettel. Orbán Viktor is azt idézte fel, hogy ilyen felfüggesztés 2000-ben (a mostani vizsgálatban is részt vevő) Wolfgang Schüssel pártjával történt meg, amiért koalícióra lépett a szélsőjobboldali Szabadságpárttal, és ez párhuzamosan zajlott a jogállami normák megsértése miatt felmerült eljárással.

Az uniós pénzek megvonásával

A 7. cikk szerinti eljárás legnagyobb baja az, hogy politikai okok miatt nem jut a végére – a szavazati jog megvonása miatti tiltakozás túl komoly fegyver lenne az EU-ellenes politikusok kezében –, és ezt tudja Orbán Viktor is. De azt is látnia kell, hogy az Európai Bizottság – karöltve a parlamenttel – igyekszik más módot találni a normákat megsértő országok büntetésére. A többször is az Európai Bíróságig eljutó kötelezettségszegési eljárásokon túl új eszköz lesz az a – tervek szerint 2021-től életbe lépő – mechanizmus, amellyel a bizottság megvonhatná vagy visszakérhetné a tagállamoktól az uniós támogatásokat abban az esetben, ha egy adott országban nem biztosítottak a megfelelő jogi garanciák arra, hogy a forrásokkal kapcsolatos visszaéléseket kivizsgálják.

 

©

A javaslatot az Európai Parlament már támogatta, ám végső soron a tagállamokat tömörítő Tanács fog majd dönteni a jogszabály hatálybalépéséről. Kérdés, hogy egy már így is több irányból szorongatott magyar kormány mennyire tud majd szövetségeseket gyűjteni ahhoz, hogy megakadályozza ezt.

A kifizetések jogállamisághoz kötését nehéz elválasztani attól, hogy Magyarország – ahol az OLAF jelentései szerint a támogatások legnagyobb arányával kapcsolatban merül fel a visszaélés gyanúja – máig nem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez. Orbán Viktor ezt szerda este is elvetette –  arra hivatkozva, hogy ez alkotmányellenes lenne –, ám itt valószínűleg választania kell majd a két rossz megoldás közül: hogy pénzeket veszít el, vagy a magyar ügyészség önállóságának egy darabját adja fel.

A kérdés persze felvetődne akkor is, ha a Fidesz a Néppárton belül maradna, a nagy változás az, hogy az alkudozásban nehezebben tud majd segítséget találni az eddig megszokott körben. És mindez végső soron ahhoz vezethet, hogy a 2020 utáni költségvetésről szóló, lassan elkezdődő vitában nehezebben tudja majd érvényesíteni az érdekeit.

Az egy főre jutó összeget számítva az egyik legnagyobb kedvezményezettnek számító ország esetében ez eurómilliárdos kérdés. Pláne úgy, hogy Budapest eleve vert helyzetből kezdi az alkudozást, hiszen például a felzárkózási támogatások keretét 24 százalékkal vágná meg az Európai Bizottság.

 

Orbán Viktor és Matteo Salvini
©

Majd jönnek az új barátok?

Orbán mindig igyekszik hangsúlyozni, hogy bármi is történik a Néppárttal fennálló viszonyában, ő és pártja nem marad egyedül. És azt sem mulasztja el megemlíteni ilyenkor, hogy az EPP-vel való szakításnak semmi köze ahhoz, hogy egy néppárti vezetőt (Jean-Claude Junckert) igyekszik kifigurázni plakátokon, vagy saját párttársait nevezi idiótának: a vita szerinte csak a migráció kérdésére redukálható.

Paradox módon azonban éppen ezen bukhat el a Salvinival való szövetség. Az olasz populista politikussal ugyan egyetértenek abban, hogy a migránsokat hazájukon kívül kell tartani, ám amíg Orbán az Európai Bizottság kvótarendszerét – pontosabban a menekültstátuszra számítók tagországok közötti elosztást – élből elutasítja, Salvini épphogy ezt élesztené fel, hogy megszabaduljon az Olaszországba az elmúlt években érkezett tízezernyi bevándorlótól.

Ez esetben persze mindig bízhat abban, hogy az EU úgyis döntésképtelenné válna, ha ők ketten kiszorulnának a döntéshozatalból.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A kormány szerint megfelelő a gáz ára, nem tervezik csökkenteni

A kormány szerint megfelelő a gáz ára, nem tervezik csökkenteni

Nagyon máshogy néznek ki ezek a Snickersek, de miért?

Nagyon máshogy néznek ki ezek a Snickersek, de miért?

Forradalmi ellenállásra szólította fel híveit Matteo Salvini

Forradalmi ellenállásra szólította fel híveit Matteo Salvini

Videó: Forgalommal szembehajtva próbálta elkerülni a dugót egy autós az M5-ösön

Videó: Forgalommal szembehajtva próbálta elkerülni a dugót egy autós az M5-ösön

Trump megerősítette: megölték Oszama bin Laden fiát

Trump megerősítette: megölték Oszama bin Laden fiát

Több mint 33 millió forintból készült el egy másfél kilométeres poros út Zalában

Több mint 33 millió forintból készült el egy másfél kilométeres poros út Zalában