Nincs a Facebooknál gyúlékonyabb anyag a világon. Az Amazóniában felcsapó lángok képei a közösségi oldalon futótűzként terjedtek át Európára, és pillanatok alatt mindenki agyába égették a saját világnézetének megfelelő vészjelzést. Míg egyesek már az eget kémlelve várják, mikor éri őket utol a dinoszauruszok sorsa, mások még azzal lehetnek elfoglalva, miért teszi a HVG is címlapjára a brazil államfő elleni lejárató kampánynak kitalált tüzecskét? És gyorsan felelnek is a kérdésükre: nyilván pont azért.

Orbán Viktor évek óta hirdeti, hogy

a különböző nemzeti egoizmusokból világraszóló szövetség jöhet létre.

Lehet Magyarország nekünk, az Egyesült Államok pedig Donald Trumpnak az első. Mi megállíthatjuk a problémáinkat a határon, ne is szóljon bele senki a mi dolgainkba, cserébe mi sem ártjuk magunkat mások belügyeibe. Ezért kelt egyre komolyabb zavart a magyar kormány köreiben a klímaválság és a környezetvédelem. Az égig érő határzár sem tartóztatja fel Röszkénél a rendkívüli időjárási jelenségeket vagy a távoli erdőtüzek globális következményeit.

Így aztán amíg Andy Vajna utódaként Káel Csaba nem készíti el a hazafias érzület örök dicsőségére a „Kósa Lajos édesanyja a bozóttüzet oltja” című operafilmet (lásd Magyarország rovatunk cikkét), addig Világ és Tech + tudomány rovatunk igyekszik machetével rendet vágni a dél-amerikai és afrikai erdőtüzekről szóló, az aljnövényzeténél is sűrűbb hazugságok és félinformációk között. A Ténytárból az is kiderül, mennyire igazolható évszázados távlatból a globális felmelegedés hatása Európára.

A nemzeti egoizmus diktálta azt is, hogy a jövő hét elején elmarad az amerikai elnök látogatása Dániában. Trump ugyanis megsértődött, amiért Grönlandra és az ott élő hatvanezer emberre tett vételi szándékát a megmaradt gleccserek fagyosságával fogadták az érintettek. Szellem rovatunk bemutatja, hova való az amerikai elnök gondolkodása: a XIX. századba.

Miközben a magyar politika nem rest megoldani a világ dolgait, és könyörtelen ítéletet mond mások felett, addig itthon mindenki hárítja a felelősséget. Az elmúlt hetekben csendben kormányátalakítás ment végbe, amelynek részleteit Fókuszban rovatunkban igyekszünk bemutatni. Miután az Orbán-kormány első szabálya, hogy

a miniszterelnök nem téved,

ezért a miniszterek cseréje helyett a feladatköröket tologatják a tárcák között. Kásler Miklós úgy bukott meg, hogy tovább ügyetlenkedhet a kormány által magára hagyott területek felett. Közös tragédiánk, hogy épp ide tartozik a közoktatás és az egészségügy, ahogy azt a kórházak eladósodásának a Gazdaság rovatban közölt adatai is bizonyítják.

Míg az emberminisztériumból távozik az erőforrás, Palkovics László menedzselése alatt új csúcsminisztérium formálódik a jövő országát építő rétegeknek. Itt találkozik az új magyar nagytőkési réteg az MTA-ból kiszakított kutatókkal és a szakképzésből érkező utánpótlással. Az innovációs tárcánál tervezik az infrastrukturális fejlesztéseket, költik az uniós pénzt, és a felsőoktatással együtt hamarosan az egészségügy egyik, kivételesen jól működő szelete, az orvosegyetemek klinikái is itt találnak új gazdára.

Jellemző az örök ellenségességbe merült magyar közéletre, hogy az élsportba ölt pénzek ellenére csak a legnagyobb bajnokok tanácsára nem figyel oda. Kovács Katalin háromszoros olimpiai aranyérmes kajakos Portré rovatunkban azt mondja: ő sosem a barátnőjével akart egy hajóban evezni, hanem a mezőny legjobbjával, még ha fájt is neki, hogy legyőzték egyesben. Micsoda eretnek gondolat az urambátyám Magyarországon!

GERGELY MÁRTON

vezető szerkesztő