A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Rab László pár héttel ezelőtt cikket jelentett meg a Mozgó Világban, aminek summázata az volt, hogy Pokorni József – bár a háború alatt meghalt, így nem ítélhették el – a nyilas múltú háborús bűnösök közé sorolható, ezért nem méltó arra, hogy a XII. kerületi Turul emlékművön szerepeljen a neve. Pokorni Zoltán polgármester akkor úgy fogalmazott, osztja ezt a véleményt. Hozzátette, soha nem kérte, hogy az emlékműre kerüljön a nagyapja neve.
Később beszámoltunk arról is, Pokorni leveteti nyilas nagyapja nevét az áldozati emlékműről, ahol a budai kerület II. világháborús áldozatainak névsora olvasható. A XII. kerület polgármestere hétfőn a a városmajori tömeggyilkosságok helyszínén mondott beszédet.
A nyilasok hetvenöt évvel ezelőtt 328 ártatlan, védtelen embert mészároltak le a fővárosi kerületben, a megemlékezést a Maros utcai rendelőintézetben, ahol annak idején 84 embert gyilkoltak meg, az eseményről, ahol Pokorni is felszólalt, a Mazsihisz honlapja tudósít. A polgármester papír nélkül mondott megrendítő beszédet.
A nagyapám 1944 decemberében elhagyta a családját, a nyilasokhoz csapódott, és ebben a három városmajori tömeggyilkosságban meghatározó, aktív szerepet vitt.
Pokorni József 1907-ben Érsekújváron született, a polgármester nem ismerte nagyapját, aki1945 januárjában gerinclövést kapott, két napra rá meghalt. A megemlékezésen Pokorni Zoltán úgy fogalmazott: „nem ez az a hely, ahol gondolkodnom kell, hogyan válik valaki gyilkossá, és nem dolgom mentegetni a nagyapámat, vagy mentséget keresni. Inkább azt gondolom a holokauszt magyarországi történetével kapcsolatban, hogy a német megszállás nem mentség, maximum magyarázkodás. Magyarok voltak az áldozatok, és a gyilkosok túlnyomó része szintén magyar volt.”
Hozzátette:
az áldozatoknak ne csupán a zsidó voltukat lássuk, hanem teljes valójukat. És a gyilkosokban se csak a gyilkost lássuk, hanem azt, hogy hogyan válik valaki azzá. Amiért én itt vagyok, az az, hogy kimondjam: egyek vagyunk a fájdalomban.
A tudósítás szerint ennél a pontnál a polgármesternek elcsuklott a hangja, beszédét sokáig nem tudta folytatni.
Kácsor Zsolt teljes tudósítását IDE kattintva érik el.
