167 ország közül az 55. helyen áll Ghánával holtversenyben Magyarország az Economist Intelligence Unit demokráciaindexeinek listáján. Ezzel a „hibás demokrácia” besorolásba kerültünk, és még rosszabb a helyzetünk, ha azt nézzük, hogyan állunk európai szinten: az EU 28 tagállama közül csak a 25. helyen állunk, Lengyelországot, Horvátországot és Romániát előzzük meg.

A lista összeállításakor öt szempont alapján vizsgálták az országokat. Mindegyikben 0 és 10 pont között osztályozták a demokrácia elemeit, ez alapján így áll Magyarország:

• választási rendszer és többpártiság: 8,75 pont
• a kormányzat működése: 6,07
• politikai részvétel: 5,0
• politikai kultúra: 6,25
• civil szabadságjogok: 7,06

A magyar demokráciaindex 6,63-as átlagú értékelése azt jelenti, hogy századra pontosan ugyanannyi pontot kapott a demokráciánk, mint 2018-ban. Az elmúlt tizenhárom évben azonban gyakorlatilag folyamatos a csökkenés, egész mostanáig egyetlen év, 2011 volt, amikor legalább nem esett, csak stagnált a mutató – a második a mostani ilyen alkalom.

Az elemzés egyik legfontosabb megállapítása az, hogy a magyar és a lengyel helyzet miatt Közép-Európa átlaga már rosszabb, mint a Baltikumé. A magyar–lengyel páros és Csehország, Szlovákia, valamint Szlovénia között egyre látványosabb a különbség.

A lista élén Norvégia, Izland és Svédország áll. A számok alapján úgy tűnik, a világ Európától tanulhat demokráciát: a 22 „teljes demokrácia” besorolású állam közül 12 EU-tag, a környékünkről Ausztria került be a legjobbak közé. A nem európai országok közül Új-Zéland, Kanada és Ausztrália kapta a legjobb értékelést.

Meglepetés, hogy az Egyesült Államok is csak hibás demokrácia besorolást kapott, ott a kormányzás hatékonysága és a politikai kultúra húzta le az átlagot.

Ami pedig a lista végét illeti: a világ három legkevésbé demokratikus állama a Közép-Afrikai Köztársaság, az elég cinikus névválasztású Kongói Demokratikus Köztársaság, valamint Észak-Korea.