szerző:
Serdült Viktória
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Többek között a nagyobb hatékonysággal indokolta a kormány, hogy idén már az Oktatási Hivatal dönt a gyerekek iskolaérettségéről, ám az eddigi adatok alapján a kérelmek nagy részét mégis továbbküldik az egyébként is túlterhelt pedagógiai szakszolgálatoknak. Ez abból a szempontból jó, hogy így legalább szakértő nézi meg a gyereket ahelyett, hogy pusztán papírok alapján döntenének a sorsáról, de ettől még nagy problémák vannak a rendszerrel. Hátrányosabb helyzetű térségekben sokan azt sem tudják, hogy kérvényt kellett volna beadniuk, így akkor is iskolába küldik az óvodásokat, ha még nem lenne itt az ideje.

Már csak néhány napjuk van kérvényt írni azoknak a családoknak, akik nem szeretnék iskolába küldeni a hatodik évet betöltött gyereküket. Az Országgyűlés tavaly nyáron fogadta el a köznevelési törvény módosítását, amely megszüntette a rugalmas iskolakezdést. Az új rendszer szerint a halasztási kérelmeket január 31-ig kell benyújtani az Oktatási Hivatalnak, amely három döntést hozhat: elfogadja a szülő érvelését, elutasítja, vagy „függő hatályú határozatot” hoz. Utóbbi azt jelenti, hogy az illetékes pedagógiai szakszolgálatot kérik fel a gyermek vizsgálatára, majd az onnan beérkező vélemény alapján hozzák meg a végleges döntést.

A Szülői Hang közösség január eleje óta gyűjti az eddigi beadványok eredményeit. Bár adataik nem reprezentatívak és önkéntes gyűjtésen alapulnak, így is lehet belőlük következtetni, milyen arányban fogadják és utasítják el a szülők kérvényeit. Az már most feltűnő, hogy országszerte óriási különbség van az adatok között: az OH hivatalnokai Fejér megyében a legmegengedőbbek, ott a kérelmek 75 százalékát azonnal elfogadják, míg Baranya megyében a szülőknek csak 11 százaléka kap pozitív döntést.

©

Jelen állás szerint átlagosan

a kérvények körülbelül 27 százaléka pozitív, 2 százalék elutasító, a maradék 71 százalékot pedig felülvizsgálatra küldi a hivatal.

Azaz úgy tűnik, az Oktatási Hivatal egyelőre inkább a postás vagy az adminisztrátor szerepét vállalja magára, mint a bíróét. Érintett szülőkkel és a folyamatban részt vevő szakemberekkel beszélgetve az is kiderült, hogy a rendszerrel ennél sokkal nagyobb problémák is vannak.

  • Olyan gyerekeket is felülvizsgálatra küldenek, akik bizonyíthatóan nem iskolaérettek.
  • A rendszer felesleges feladatokat ró a túlterhelt pedagógiai szakszolgálatokra.
  • A szülőknek fogalmuk sincs, milyen kritériumok alapján dönt az Oktatási Hivatal és milyen indokokat kellene felhozniuk.
  • Az érintettek fele pedig nem is tudja, hogy kérvényt kellett volna beadnia.

Ez már szinte zaklatás

Az eddigi adatokból az derül ki, hogy a halasztási kérelem azonnali elfogadáshoz valóban nyomós indokok kellenek az Oktatási Hivatalnak. Ilyen például, ha a gyermeknek epilepsziája van, erősen megkésett a beszéd- vagy mozgásfejlődése, esetleg súlyos asztmája van.

Ha viszont valaki arra hivatkozik, hogy hatéves gyermekének szüksége van még a délutáni alvásra, szétszórt, nehezen nyílik meg, vagy ingadozó a hangulata, egész biztosan nem jár sikerrel.

Úgy tudjuk, függő hatályú határozatokat olyan gyerekek kaptak, akiknél a leírás alapján nem volt egyértelműen megállapítható a szülők kérvénye, ilyen például a dadogás, a hadarás, a logopédiai fejlesztés, a diszlexia vagy a kis testsúly.

A rendszer hibáit jól mutatja, hogy nemcsak a szülők, hanem az érintett szakszolgálati dolgozók is kritizálják, márpedig az iskolaérettség megállapításának részleteiről ők tudnak a legtöbbet.

"Ha valaki függő hatályú végzést kap, az még a szerencsés, hiszen ez azt jelenti, hogy a gyermeket szakértő fogja megvizsgálni" – magyarázta az eredményeket a hvg.hu-nak egy, a pedagógiai szakszolgálat munkájára rálátó forrás. A szakember jelen formájában nem is engedte volna bevezetni az új rendszert, hiszen egy íróasztal mögött, kizárólag írásos vélemények alapján szerinte képtelenség arról dönteni, hogy egy gyermek iskolaérett-e. Ezért még mindig azt tartja a legjobb megoldásnak, ha az OH elküldi a gyereket a pedagógiai szakszolgálathoz. Az adatok alapján pedig azt látni, az OH épp ezt teszi.

©

„Az ott dolgozó szakemberek látják a gyereket, sőt azt is tudják, ha rossz napja volt, fáradt vagy beteg. Elsődleges információk, személyes találkozó alapján mindig könnyebb véleményt alkotni” – fogalmazott.

Más szakértők szerint az is súlyos hiba, hogy semmit nem tudni arról, az Oktatási Hivatal mi alapján bírálja el a beérkező kérelmeket. A szülők jobb híján egymás között, önszerveződő Facebook-csoportokban osztják meg a tapasztalataikat, ki milyen papírt adott be, mire érdemes hivatkozni a kérvényben ahhoz, hogy elfogadják. Aztán vagy sikerül, vagy nem. Sokan azt sem értik, miért nem lehet elektronikusan benyújtani a nyomtatványt, az űrlapot ugyanis ki kell nyomtatni és az egész pakkot postán, tértivevénnyel kell elküldeni.

Az eddig született döntéseket vizsgálva az is feltűnő, hogy az OH néha abszurd módon olyan gyermekeket is felülvizsgálatra küld, akikről már korábban több szakértő is megállapította, hogy lemaradtak a fejlődésben. Az országban sokan próbálták kihasználni azt a kiskaput, amely megengedte, hogy ha tavaly év végéig a pedagógiai szakszolgálat megvizsgálja a gyermeket, annak eredményét automatikusan elfogadja az Oktatási Hivatal. Így volt ez Debrecenben is, ahol azonban a szakszolgálat néhány esetben nem írta rá azt a mondatot a vizsgálati papírra, hogy javasolja a plusz egy év óvodát. Ezeket a gyerekeket az OH visszaküldte, hogy újra végezzék el rajtuk a felmérést.

„Az ismétlődő, felesleges vizsgálatok már szinte kimerítik a gyerek zaklatásának a fogalmát” – mondták erről lapunknak az egyik szakszolgálatnál.

©

Szél Bernadett országgyűlési képviselő közérdekű adatigényléséből az is kiderült: a kiskapus időszakban olyan megye is volt, ahol sok szülő hiába akarta volna megvizsgáltatni a gyerekét, telefonon azt a hírt kapták, hogy ne is próbálkozzanak. Baranyában és Jász-Nagykun-Szolnok megyében például egyáltalán nem végeztek külön vizsgálatokat, a birtokunkba került határozatok szerint ezeken a helyeken szakmai okokból nem fogadták be a szülői kérelmeket. Nekik így egyenesen az Oktatási Hivatalhoz kellett fordulniuk, nem érvényesíthették jogukat, hogy személyesen, szakértővel vizsgáltassák meg a gyereket.

Szél Bernadett szerint ezért nem túlzás azt állítani, hogy

iskolaérettség ügyében jogalkalmazási káosz volt az országban az elmúlt hónapokban".

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ezt tagadja, szerintük minden rendben és a terv szerint működik. A kritikákra korábban azt reagálták, hogy az iskolaérettségi vizsgálatokra vonatkozó jogszabálymódosítást számtalan egyeztetés előzte meg. A rendszert pedig azért is vezették be, mert így kiszűrhetők a felesleges halasztások.

Sajnáljuk, nem volt szerencséje

A törvénymódosításnak a gyerekek mellett egyébként is a pedagógiai szakszolgálatok látják a legnagyobb kárát. Ideális esetben nevelési tanácsadást, fejlesztést, sajátos nevelési igényű gyerekek vizsgálatát végzik, tavaly ősszel azonban hirtelen tömegével kezdtek el hozzájuk érkezni olyan gyerekek, akiknek nem lett volna ugyan szükségük vizsgálatra, de szüleik megijedtek, és inkább bevitték őket, hogy megússzák a tortúrát.

Miközben az ott dolgozók – akár túlórát is vállalva – igyekeznek minden segítséget megadni a hozzájuk forduló szülőknek, a roham miatt olyan gyerekek fejlesztése és vizsgálata maradt el, akiknek tényleg szükségük lett volna rá. Ez néhány családot különösen nehéz helyzetbe hozott, mint például azt az édesanyát, akinek sajátos nevelési igényű kislánya így egész egyszerűen kicsúszott a határidőből.

©

„A gyermekem hetente három alkalommal jár fejlesztésre, három különböző fejlesztőpedagógushoz. Helyzetünkből adódóan megkaptuk korábban az óvodától a plusz egy évet, de a lányommal foglalkozó mind a hét szakember azt javasolta, hogy szükség lenne a törvényben biztosított további egy évre. Ezt azzal indokolták, hogy nem szabad megszakítani a komplex fejlesztést, amit most kap, és ami láthatóan használ neki” – mondta a hvg.hu-nak Borbála.

El is ment vizsgálati időpontot kérni a területileg illetékes szakszolgálathoz, de a túlterheltség miatt nem kapott időpontot december 31-ig. Hiába vitte el gyermekét januárban, és a szakszolgálatnál hiába állapították meg, hogy kétség nélkül nem való még iskolába, erről már nem adhattak véleményt az Oktatási Hivatalnak.

Az édesanya mindenképpen benyújtja a kérelmét az Oktatási Hivatalba is, de sok reményt nem fűz a sikerhez, hiszen a gyermek már hétéves, így a törvényi változások miatt esélytelennek tűnik, hogy maradhassanak még egy évet. Így minden hivatalos szakvélemény ellenére is iskolába kell mennie a lányának szeptemberben.

Egész életre sérülhetnek

A szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy a hátrányos helyzetű térségekben élőket különösen sújthatja a törvénymódosítás. Sok érintett szülő ugyanis nem kapott megfelelő tájékoztatást, és nem is tudta, hogy kérvényt adhat be az Oktatási Hivatalhoz.

A Szülői Hang Közösség felmérése szerint

sok szülő úgy értette a törvényt, hogy hatévesen iskolába kell menni, és kész

– eszükbe sem jut, hogy megpróbálhatnák elérni az óvodában maradást.

©

Az éretlenül iskolába kerülő gyerek egész életére sérülhet, de rosszul járnak a többiek is: az idő előtt iskolába kényszerített gyerekek lekötik a tanár energiáit, az iskoláknak általában nincsenek lehetőségeik a megfelelően differenciált oktatásra, így nő a szegregáció, és évről évre romlik az oktatás minősége nemcsak az első, hanem az összes évfolyamon.

A következő rohamra mindenesetre februárban számítanak a szakszolgálatoknál, amikor egymás után kezdenek beérkezni az Oktatási Hivatal által küldött vizsgálati kérelmek.

„Ideális esetben egy szakszolgálatnál a lefoglalt időpontok már hónapokkal előtte be vannak osztva, az új rendszer miatt azonban ez teljesen borul. Ha az Oktatási Hivataltól érkezik egy kérés, akkor az elsődleges fontosságú, és 15 naptári napon belül el kell végeznünk a vizsgálatot. Vagyis át kell tervezni a beosztást, tolódik a többi gyermek időpontja, ami a zsúfoltabb helyeken gyakorlatilag ellehetetleníti a normális működést” – mondta forrásunk.

Az Oktatási Hivatalnak egyébként hatvan napja van arra, hogy döntsön egy kérelemről, de ezzel még nincs feltétlenül vége a folyamatnak. Ha valaki nem ért egyet a határozattal, bírósághoz fordulhat, amelynek 45 napja van meghozni döntését. Azt pedig csak remélni lehet, hogy a kötelező beiskolázási időpontig – jellemzően április közepéig – sikerül végigvinni a folyamatot.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Serdült Viktória Itthon

Éppen azokra sújt le a köznevelési törvény, akiknek segítség járna

Magyarországon majdnem 100 ezer sajátos nevelési igényű gyermek él, közülük eddig sokan szakértői engedéllyel nem egy, hanem két évet halaszthattak az óvodában. A köznevelési törvény módosítása most az SNI-s ovisokat érinti a leghátrányosabban: szüleik hiába rohangálnak pánikban a hivatalok között a halasztásért, sokuknak esélytelen, hogy megkapják. A pedagógiai szakszolgálatoknak eközben több tízezer gyereket kell feleslegesen megvizsgálniuk, így viszont nincs idejük az SNI-sek felméréseire és terápiáira.

Autó és motoros ütközött az M3-as bevezető szakaszán

Autó és motoros ütközött az M3-as bevezető szakaszán

Az MSZP nem fogja támogatni a dezertőröket

Az MSZP nem fogja támogatni a dezertőröket

Sanders nem kér Moszkvából támogatást

Sanders nem kér Moszkvából támogatást

Három főosztályvezetőjét is kirúgta Szijjártó

Három főosztályvezetőjét is kirúgta Szijjártó

Sokaknak a legnagyobb kihívás a nyugdíj előtt, hogyan igazolható a szolgálati idő

Sokaknak a legnagyobb kihívás a nyugdíj előtt, hogyan igazolható a szolgálati idő

90 éve rosszul tudjuk: igazából nem a szülők génjein múlik, milyen nemű gyerekek születnek

90 éve rosszul tudjuk: igazából nem a szülők génjein múlik, milyen nemű gyerekek születnek