Járóka Lívia fideszes EP-képviselő korábban a roma integráció jó példájának nevezte a Dancs Lajos Általános Iskolát. A Népszava utánajárt, mennyire igaz ez.
Dancs Lajos nevét viseli az az állami iskola, amelyet a roma integráció jó példájaként nevezett a Népszavának adott korábbi interjújában Járóka Lívia, a Fidesz európai parlamenti képviselője. "Nagyecseden például olyan az iskola, olyan jók a tanárok, hogy hiába sok a roma diák, a nem cigányok sem viszik máshová a gyerekeiket. Ilyenből kell minél több" – mondta egyebek mellett Járóka az interjúban.
A Népszava elment az intézménybe, hogy megnézze, valóban olyan körülmények között tanulnak-e a diákok, amiről az EP-képviselő beszélt. A rövid válasz erre az, hogy nem, ugyanis a Gyöngyöspatához hasonlóan itt is szegregáció tapasztalható.
Bugja János iskolaigazgató a lapnak azt mondta, náluk egy-két kivétellel minden tanuló roma, így integrációról az esetükben nem lehet beszélni, az intézmény kimondottan szegregált iskola. Ez szerinte „spontán” alakult így, alig nyolc év alatt. Azt is mondta, hogy 2011-2012 környékén jelentkezett egy erős „társadalmi igény”, hogy a nem roma diákokat a romáktól elkülönítve oktassák. Az addig csak gimnáziumként működő helyi református középiskola erre az „igényre” reagálva, felmenő rendszerben általános iskolai osztályokat indított: az ide jelentkezők idén immár nyolcadikosok lettek. Mindezzel párhuzamosan elkezdtek kiáramlani az állami iskolából a nem roma tanulók, míg végül 2016-ra gyakorlatilag nem maradt belőlük egy sem.
Ma 246-an tanulnak a „Dancsban”, 85 százalékuk halmozottan hátrányos helyzetű, 13 százalékuk „csak” hátrányos, és alig 2 százalékuk tekinthető átlagosnak – írta az újság, amelynek többen azt mondták: nagyjából ugyanennyien tanulnak az egyházi iskolában is, csakhogy ott legfeljebb mutatóban van cigány gyerek, a nagy többség a helyi viszonylatban tehetősebbnek számító családok sarja.
Ahogy elszivárogtak a középosztálybeli gyerekek, úgy tűntek el a tanárok is: néhány év leforgása alatt a 40-50 fős tantestületből 25-en maradtak az állami iskolában, ahol már negyedik éve hiába keresnek angol szakos tanárt. A kémiát sem szaktanár oktatja.
Járókának abban ugyanakkor igaza volt, teszi hozzá a lap, hogy a Dancsban a kialakult helyzet ellenére erőn felül próbálják ledolgozni a cigány gyerekek hátrányait, ám ilyen körülmények között – érthető mód – kevés kézzel fogható sikerrel.
Az igazgató Bugja János arról is beszélt, hogy elfogadó, barátságos légkör, s a gyerekek képességeihez alkalmazkodó oktatás zajlik náluk. Az órák nem mindig interaktívak és csoportosak, de legalább kisebb létszámú, 15-16 fős osztályok vannak, ahol jobban lehet figyelni egy-egy gyerekre. Ha valaki agresszív, deviáns vagy hiperaktív, akkor az „Arizona-szobában” lecsendesedhet: itt amerikai mintára két, az önkormányzat által finanszírozott nyugdíjas pedagógus próbálja egyéni foglalkozásokon „kibeszéltetni” és megoldani a problémákat.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
