szerző:
Schiffer András
Tetszett a cikk?

A köztársasági elnöknek kötelessége lenne az Alkotmánybírósághoz fordulni.

A mesés című, „börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről” szóló törvényjavaslat 5.§-a azzal módosítja a büntetés-végrehajtási jogszabályt, hogy a törvény hatálybalépését követően az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási igény tárgyában hozott határozatban megítélt kártalanítási összeg 2020. június 15-ig nem fizethető ki. Magyarul: az Országgyűlés a saját törvényhozási eszköztárával hiúsítja meg jogerős bírói döntések végrehajtását. Ez egészen új helyzet még a NER tízéves történetében is.

A bírói hatalmi ág autonómiájának korlátozására irányuló fideszes szándék 2010 óta tetten érhető, azonban eddig – jobbára – verbális ámokfutásokban és személyzeti ügyeskedésekben merült ki. Az elmúlt évtizedben két eset súrolta a most átlépett tűréshatárt. A 2011. évi XVI., úgynevezett semmiségi törvény a 2006. őszi rendőri jogsértések reparálása érdekében egyszerűen semmisnek mondott ki ítéleteket, amennyiben az elítélés alapját kizárólag rendőri jelentés, illetőleg rendőri tanúvallomás képezte. A jogállami megoldás itt egy amnesztia-törvény lett volna: akkor ezt az esetet a 2006-os rendőrállami fellépésre adott egyszeri, politikai válaszként magyarázták az előterjesztők.

A 2016. évi XII. tv. a postaszektorban korlátozta az információszabadságot. Vélhetően Tóth Bertalan szocialista képviselő adatkéréseire reagálva, a törvény 2.§-a kimondta, hogy az új korlátozást a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban, valamint a hatálybalépését megelőzően megkötött postai szolgáltatási szerződések tekintetében is alkalmazni kell. A 2016-os postatörvény-módosítás a folyamatban lévő eljárásokba nyúlt bele nem túl gusztusos módon, de legalább nem az eljárásokat jogerősen lezáró bírói akarat érvényre jutását akadályozta meg.

Paradox módon az Alaptörvény C cikkében – a korábbi alkotmányszöveggel ellentétben – explicit módon is rögzíti a hatalommegosztás elvét. A hatalommegosztás elve a törvényhozás és a bíráskodás relációjában éppen abban ölt testet, hogy a jogalkotó Országgyűlés jogi norma alakjában juttatja érvényre a demokratikus legitimációval alátámasztott politikai akaratot, viszont a törvényalkotás pillanatától kezdve a jogi norma önálló életre kel és vitatott konkrét élethelyzetekre már a politikai akarattól elválasztott fórum - úgyismint: bíróság – alkalmazza. A jogerős bírói akarat törvényi elgáncsolásával ez az elv sérül. Az Alaptörvény 9. cikke szerint, a köztársasági elnök őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ha valamikor kötelessége Áder János államfőnek, hogy előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól, akkor az pont egy ítéletek végrehajtását felfüggesztő parlamenti döntés.

P.S. A „nehogymárabűnüzőknekfizessünk” kétségtelenül népszerű, ámde annál veszedelmesebb demagógia. Tökéletesen szolgálja az orbáni polarizációs stratégiát: „ha nem támogatod a kormányt, a bűnözőket véded.” Csakhogy akik most lelkesen tapsolnak az „igazságtevő” kormánynak, és boldogan töltik ki a konzultációs kérdőívet, két dolgon elgondolkodhatnának (bár ez talán túlzó elvárás a mai közállapotokban). Ha ma a hatályos jogszabályok alapján az elítéltek javára meghozott bírói döntések érvényesülését megakaszthatja a fideszes többség, holnap bármely, a kormánnyal konzultáló polgárnak kedvező bírósági ítélettel is megteszi ugyanezt, amennyiben Orbán Viktor pillanatnyi akarata úgy tartja. A börtönviszonyok pedig – egy represszív büntetőpolitika mellett is – meghatározzák, hogy a büntetését letöltött tolvaj (garázda, ittas vezető, csaló és a többi) törvénytisztelő állampolgárként integrálódik vissza a társadalomba, avagy a szervezett bűnözéshez szükséges mentális állapotban szabadul rá a külvilágra. A börtönviszonyok humanizálása ellen indított állami hecckampány rövid távon biztosan sok szavazatot hoz. Hosszabb távon viszont garantáltan szétveri a közbiztonságot.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!