Ab: Szekeres Imre nem tudta megindokolni, miért alkotmánysértő, ha korrupt maffiabaloldalinak nevezik

A volt szocialista képviselő és honvédelmi miniszter beadványát érdemi vizsgálat nélkül visszautasították, mert az Alkotmánybíróság Varga Zs. András vezette öt tagú tanácsa nem találta meg benne, mit tart alkotmánysértőnek a politikus.

  • hvg.hu hvg.hu
Ab: Szekeres Imre nem tudta megindokolni, miért alkotmánysértő, ha korrupt maffiabaloldalinak nevezik

Szekeres, aki háromszor győzött a jászapáti választókerületben, de 2010-ben már csak listáról szerzett mandátumot, 2014-ben újra elindult. Veszített a fideszes Pócs Jánossal szemben, akkor már be sem jutott be a parlamentbe. A kampány során a Fidesz plakátjain és szórólapjain gyűlölködő, bukott politikusnak, korrupt maffiabaloldalinak nevezték.

Ő emiatt pert indított, mert szerinte ilyen kijelentéseket közszereplőként sem köteles tűrni, azok túllépik a szabad véleménynyilvánítás határát.

A több menetben zajlott pert nagyrészt elveszítette, mert a bíróságok szerint az ilyen minősítéseket esetleges túlzásaikkal együtt el kell tűrni: ezek nem konkréten őt vádolták meg bűncselekmény elkövetésével, hanem arra mutattak rá, hogy felmerülhet egyes, hozzá indítványozóhoz kötődő cselekményekkel kapcsolatban a korrupció gyanúja. A megfogalmazott állítások homályos tartalmúak voltak, így azok ténytartalommal nem bíró értékítéletek, amelyek nem bizonyítandók. Egyébként pedig egy képviselőjelölt maga is kampányol, tehát válaszolni tud, megvédheti magát. Egyetlen ponton adott igazat az ítélet Szekeresnek: a szórólapok azon állítása, hogy ő honvédelmi miniszterként egymilliárdos kárt okozott a magyar embereknek, amikor a haverjának pályázat nélkül eladta a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egyik épületét, tényleg megsértette a jóhírnévhez való jogát, mert

ez konkrét bűncselekménnyel vádolta őt bizonyíték nélkül.

A politikus ezután fordult az Alkotmánybírósághoz, mert szerinte a többi állítás is sértette a jóhírét, pedig a közszereplő politikusokat is megilleti az emberi méltóságuk védelme. Fényképének felhasználása és egy ismert bűnöző mellett történő feltüntetése a szórólapokon sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját is, mivel az róla negatív, bűnözői tartalmú képet sejtet.

Az Ab tanácsa azonba úgy ítélte meg, hogy a beadvány érdemi elbírálásra alkalmatlan, mert Szekeres nem fejtette ki összefüggően az általa vélt alkotmányossági probléma lényegét, és nem indokolta annak a bírósági döntésekkel való összefüggését. Annak sem adta alkotmányjogilag értékelhető indokát, hogy a közszereplőknek a választási kampányban a megfogalmazott kritikákkal, illetve elhangzó véleményekkel szembeni szélesebb tűrési kötelezettségét a jelen ügyben vizsgált történések miért lépték túl.

Ezért utasították vissza a panaszát.