Szombatra virradóan már 71 magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést egy nap alatt, elhunyt újabb 16 krónikus beteg, egy 42 éves nő kivételével mind idősek. Összesen eddig 172 koronavírus-fertőzött halt meg Magyarországon, és 1834-en fertőződtek meg. 829 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, 60-an vannak lélegeztetőgépen. 21 főre nőtt a Pesti úti idősotthon elhunytjainak száma is.

Müller Cecília elmondta, hogy a megbetegedések száma fokozatosan nő, de ez nem olyan mértékű még, hogy az országon belül robbanásról beszélhetnénk. A járvány kiteljesedésében vagyunk egyelőre - mondta. Mint fogalmazott: 18 olyan szociális intézményről van tudomásunk, ahol fertőzések vannak. Ezekben a gondozott pozitív személyek száma 386 fő, a pozitív teszteredményű dolgozóké pedig 45 fő. A gondozott betegek közül 268-an vannak kórházban, egy részük súlyos állapotban van. A dolgozók közül egy fő van kórházban. 33-an hunytak el, akik ezekben az intézményekben voltak korábban gondozottak.

Hangsúlyozta, hogy a laborítóriumi vizsgálatok között előfordulnak hibák, ezért kell a teszteket ismételni. "A mi laborítóriumunkban is lehetséges egy hibaszázalék. Ezért rendeltem el, hogy rögtön ismételjük a vizsgálatokat. A kórházainkra és az idősek otthonaira, illetve a magas kockázati csoportokba tartozókra koncentrálunk."

Miért kell ennyi kórházi ágyat felszabadítani, és mit csináljanak a közös autóval munkába indulók?

Arra a kérdésre, hogy mi alapján döntik el, hogy a családtagokat is letesztelik-e, ha van egy fertőzött, az országos tisztifőorvos annyit válaszolt, hogy mindig a járványügyi vizsgálat során dől el, hogy ki minősül egy ilyen helyzetben szoros kontaktusnak, de a fertőzöttel egy fedél alatt élők biztosan azok.

Az RTL Klub Híradójának az volt a kérdése, hogy miért van szükség 39 ezer felszabadított kórházi ágyra, miközben a 60 milliós Olaszországban ennél kevesebb beteget, 27 ezer embert kezelnek koronavírussal jelenleg kórházban? Müller válasza az volt:

Mi Magyarország vagyunk, nem hasonlítgatjuk magunkat senkihez.

"De látjuk a borzalmas képeket, amiket mutogatnak a világhíradóban. A felkészülés rendkívül fontos. Nem szeretnénk Magyarországon Olaszországhoz hasonló képeket látni" - tette hozzá.

A sajtótájékoztatón elhangzott egy kérdés is, mi szerint mire kell figyelnie azoknak, akik egy autóval járnak dolgozni. Müller Cecília megállapította, hogy valóban bevett gyakorlat az, hogy vidékről több munkatárs is egy kocsival jár be dolgozni, hogy ne tömegközlekedjen. Azt mondta ilyenkor "alapvető, hogy ha bárkinek bármi problémája van, az sehova se menjen dolgozni. Ha semmilyen tünetet nem mutatnak az együtt utazók, és nem tele kocsival mennek, akkor az utas a hátsó ülésen foglaljon helyet, és viseljenek szájmaszkot" - üzente.

A magánlaborokban végezhető gyorsteszteket - amelyek hatékonyságában még a WHO is bizonytalan - Müller Cecília nem minősítette. Elismételte, hogy a WHO a vírus örökítőanyagának alapján történő vizsgálatokat fogadja el, az ilyen teszteket pedig kétszer is el kell végezni, minimálisan 24 óra különbséggel. Ezek "azt mutatják ki, hogy a vírus jelen van-e a szervezetben. A gyorstesztek azt mutatják, hogy már vagy elkezdődött a fertőzés vagy pedig korábban átesett valaki a fertőzésen, hiszen ezek már az ellenanyagot mutatják. Mindegyik vizsgálatnak megvannak a korlátai."

Továbbá elmondta, hogy elképzelhető, hogy a koronavírus-fertőzésből felépült súlyos beteg maradandó károsodásokat szenved, mert a fertőzés több szervrendszerben is kiválthat gyulladásos reakciókat.

Kérdések, melyek válasz nélkül maradtak

A hétvége első napján sajtótájékoztatót tartott az operatív törzs, a Hvg.hu az alábbi kérdéseket küldte el előzetesen, amelyekre nem kaptunk választ:

• A hozzátartozóktól származó információink szerint a János kórházból tesztelés, ill. a teszteredmény nélkül küldtek haza betegeket. Önök szerint ez szabályszerű? Előfordult-e ez másutt is? Miért nem általános protokoll, hogy csak két negatív teszt után lehessen hazaküldeni bárkit?
• Fővárosi és vidéki hajléktalanellátó intézményekből hány pozitív esetet jelentettek eddig? Mely intézményekből? Miért nem engedi az NNK, hogy a szállók maguk tesztelhessenek, amire állításuk szerint lenne emberük, csak gyorstesztekre lenne szükségük?
• A Pesti úti idősotthonban felvett minták közül 74 tönkrement, amiről sajtóhírek szerint csak kilenc nappal később értesült az intézmény vezetése. Indít-e vizsgálatot, hogy kit terhel a felelősség a történtekért? Miért postai levélben értesítette az otthont a Nemzeti Népegészségügyi Központ, miért nem jelezték ezt legalább előzőleg telefonon?
• Vannak-e olyan gócpontok (akár települések, akár intézmények), amelyeket indokolt lenne a mostaninál jobban izolálni, és ezzel megakadályozni a fertőzés elterjedését onnan?
• Hány orvostanhallgatót képeztek ki eddig a járványhelyzet kezelésére, és hol „vetették be” őket?
• Hány önkéntes jelentkezett eddig a különböző járványügyi feladatok ellátására, és hány felajánlását vették igénybe?