Benyújtották a lex Gyöngyöspatát

Az iskolaőrség célja az elrettentés, visszatartás az iskolai erőszak elkövetésétől, de az iskolaőr szükség esetén kényszerítő intézkedést is alkalmazhat – mondta Horváth László miniszterelnöki megbízott az M1 csatornán.

A fideszes országgyűlési képviselő kijelentette, hogy a legalapvetőbb iskolai követelmény, hogy tanárt megfenyegetni, bántalmazni, megalázni, megfélemlíteni szigorúan tilos, és ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania származástól és szociális helyzettől függetlenül. 

Horváth úgy látja, hogy az iskolai erőszak gyökere az elkövető családjában, közvetlen környezetében van, ezért a szülő felelőssége, hogyan viselkedik a gyerek az iskolában. Ha viszont a családnak nem szándéka, hogy gyerekének értékként mutassa be az iskolába járást, nem lehet előrébb jutni a probléma megoldásában.

Horváth László a gyöngyöspatai iskolaügyről azt mondta, hogy

csütörtökön törvényjavaslatot nyújtott be, miszerint a jövőben a hasonló perekben, ha valakit oktatásban ér hátrány, pénzbeli kártérítés helyett oktatásban és képzésben kell a kártérítést intézni.

A politikus kijelentette: nem fordulhat elő még egyszer, hogy „szegregációra hivatkozva Soros-szervezetek cigány családokat eszközül felhasználva pénzszerzési akciókat indítsanak, felrúgják a társadalmi békét, és olyan modellt díjazzanak, ahol az is kap milliókat, aki nem járt iskolába és aki erőszakos volt”.

Iskolarendőrök: a kormány megint büntetésben gondolkodik problémamegoldás helyett

Szeptembertől iskolaőröket küld 500 általános és középiskolába a kormány, akik a 12 évesnél idősebb gyerekeket szükség esetén meg is bilincselhetik. A tanárokat védenék az agressziótól, ám több szakemberrel beszéltünk, akik szerint ez csak tüneti kezelés. Ritók Nóra úgy látja: a gyöngyöspatai ítéletre adott választ a kormány, ami egy újabb bélyeg és a kirekesztést erősíti.