szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az ellenzék szerint a modellváltással csorbulhat az egyetemi autonómia és nőhet a politika befolyása, ellenőrizhetetlen és átláthatatlan struktúra jön létre, és nem várható színvonalemelkedés sem az intézményekben.

Az egyetemi modellváltásról szóló törvényjavaslatokról vitáztak az Országgyűlésben pénteken. Az előterjesztéseket bírálták az ellenzéki felszólalók, a kormány szerint viszont az egyetemek megújítása az egyik legfontosabb nemzetépítési program.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára expozéjában elmondta, hogy a modellváltó intézmények vezetőiben és vezető testületeiben egyértelmű az ambíció, változást akarnak, és ha nincs modellváltás, a támogatások a megkövült struktúrákba kerülhetnek, ahogy korábban is.

Nacsa Lőrinc, a KDNP politikusa elmondta, hogy eddig tíz felsőoktatási intézmény jogai kerültek vagyonkezelő alapítványokhoz, kudarcokról eddig nem tudnak beszámolni. Példaként hozta a Corvinus egyetemet, ahová 26 százalékkal többen jelentkeztek első helyen idén. Közölte, a mostani javaslattal további 11 egyetem szenátusa által kezdeményezett modellváltásnak tesznek eleget, a változtatások egyértelműen a hallgatók érdekeit szolgálják. Azt szeretnék, ha az egyetemek központi szerepet töltenének be a kutatás-fejlesztésben, innovációban, és Magyarország regionális tudásközponttá váljon.

Szilágyi György (Jobbik) úgy értékelte, hogy a javaslat egy újabb lépés abban a folyamatban, ami az állami tulajdonú felsőoktatási intézmények magánosítását, a "szó pejoratív értelemben vett" privatizálását tűzte ki célul. A modellváltás eddigi tapasztalatai inkább lehangolóak - jelentette ki a politikus, aki szerint a kormányzat által teremtett diszkriminatív finanszírozási modell már rövid távon is súlyos torzulásokat okozott a felsőoktatásban. Szerinte a javaslat az egyetemi autonómia csorbítására, politikai befolyásolásra törekszik.

Brenner Koloman (Jobbik) azt mondta, hogy pártja mind az oktatást, mind az egyetemi világot kiemelt stratégiai ágazatnak tartja, mert a magyar polgárok jólétét és szabadságát csak a tudás biztosíthatja a 21. században. Úgy fogalmazott: a kormány 11 éves regnálása úgy kezdődött, hogy önellátó felsőoktatást "akartak a magyar egyetemi világra rászabadítani", a kabinet szinte az összes államilag finanszírozott helyet meg akarta szüntetni. A kormányzat a kutatási világot is felforgatta azzal, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kutatói hálózatát kiszervezte - tette hozzá.

Kérte a képviselőket, támogassák a Jobbik azon javaslatát, hogy az egyetemek választott vezetői hivataluknál fogva kerüljenek be a kuratóriumokba.

Arató Gergely (DK) szerint az egyetemi modellváltás a magyar felsőoktatás jelentős részének privatizálása, a magyar állam részének jól szervezett ellopása.

Kifejtette: a javaslatok arról szólnak, hogyan lehet azt a rendkívül nagy értéket, amelyet a magyar felsőoktatás jelent - nem elsősorban vagyonban, hanem tudásban, presztízsben, hagyományban - elvenni a magyar néptől és odaadni megbízható embereknek. A kormány által megjelölt céloknak nincs köze a modellváltáshoz, ez inkább arról szól, hogy kié az egyetem, a vagyon, a jövő nemzedéke, a tudás - fogalmazott.

Úgy vélte, sok megjelölt célhoz - így a finanszírozás javításához - nem kellene alapítványokat létrehozni. A DK-s képviselő közölte: komoly nehézségeket okozhat, ha az uniós támogatásokat csak az alapítványi formában működő intézmények kapják meg.

Arról is beszélt, hogy a kuratóriumokkal ellenőrizhetetlen és átláthatatlan struktúra jön létre. Arató Gergely azt is kifogásolta, hogy a járvány tetőpontján vették elő ezt a javaslatot.

Keresztes László Lóránt (LMP) szégyennek nevezte, hogy a felsőoktatásért felelős miniszter és államtitkár, Palkovics László és Bódis József el sem mentek az ülésre, pedig sorsfordító törvényről van szó, amit ráadásul a járvány közepén terjesztettek be. Felidézte, hogy a kormány korábban azt mondta, lassabban fognak haladni a modellváltással, sőt a legnagyobb vidéki egyetemek biztosan állami fenntartásúak maradnak. Ezek után „rohamtempóban belezsarolták az egyetemeket, hogy jobban járnak”, ha megszavazzák a modellváltást, miközben garanciákat nem kaptak.

Hiller István, az MSZP képviselője arról beszélt, hogy a 2011-es felsőoktatási törvény egy olyan folyamatot tört meg, amelyet korábban két évtizeden át, eltérő hangsúllyal, de az egymást követő kormányok hasonlóképpen szolgáltak. Értékelése szerint ez a 2011-es törvény kimondottan rossz irányba vitte a felsőoktatást, s ezután iránymódosításra kényszerült a kormány. A 2016-os Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégia már egy vitaképes anyag volt.

A mostani beterjesztés azonban ebből stratégiából nem vezethető le a javaslat tartalma alapján - rögzítette. Az alapítványi forma választása nem szükséges ahhoz, hogy a versenyképességet, a mozgásteret bővítsék, ez megvalósítható állami fenntartásban is - érvelt, majd nemzetközi példákat hozott. Szerinte a felsőoktatás színvonala nem függ a fenntartótól, a modellváltás színvonalemelkedést nem fog hozni.

Mellár Tamás (Párbeszéd) felszólalásában kiemelte, hogy a felsőoktatási rendszer reformját szükségesnek látja, de kapkodásnak tartja a kormányzati munkát. Egy valódi felsőoktatási reformra több időt, több évet kellett volna szánni, valamint szakmai, társadalmi és politikai konszenzusra lett volna szükség - mondta.

Hoppál Péter (Fidesz) a négyéves parlamenti ciklus egyik legfontosabb törvényjavaslataként beszélt az előterjesztésről, amely szerinte meghatározza mi lesz a felsőoktatással a következő évtizedekben. A pécsi egyetem modellváltásról szóló döntésének folyamatát bemutatva hangsúlyozta: az ülések demokratikusan zajlottak, minden vélemény megfogalmazható volt, és a rektor még el is napolta a döntést, hogy minden információt megkapjon. Szerinte ennek alapján "önmaguk karikatúrájává váltak", azok az ellenzéki felszólalások, miszerint "zsarolás" történt, illetve a kormány érvényesítette akaratát.

Varga Zoltán (DK) azzal vádolta a kormányoldalt, hogy valójában nem a felsőoktatás, hanem csak az alapítványoknak átadott vagyon és ingatlanok megszerzésének lehetősége érdekli. Úgy vélte: a kormányoldal fél a tanult emberektől, "csak a Mészáros-félék" a barátai, akik "nem gondolkoznak, de aláírni már kitűnően megtanultak". Bírálta a debreceni egyetem modellváltását, szerinte az egyetem debreceni, balatoni, budapesti és az ország más pontjain lévő ingatlanvagyona kerül "magánzsebekbe" és dolgozók tízezrei lesznek "sumák módon" az állam számára elérhetetlenek.

Az alapítványi működési formát a gyufához hasonlította, amely szerinte "normális kézben nagyszerű eszköz", azonban "piromán gazemberek kezében gyilkos fegyverré válik", amivel "fel lehet gyújtani egy országot", és "tönkre lehet tenni a jövőt".

Lázár János (Fidesz) - aki a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetemet fenntartó alapítvány kurátora, illetve a mezőhegyesi földekért felelős kormánybiztos is - az agrártudományi egyetemen tapasztalható állapotokat úgy jellemezte: "ez a 24. óra utolsó perce", olyan rossz állapotban van az egyetem és a képzés. Az ellenzék szerinte idealizálni akarja a felsőoktatás jelenlegi helyzetét, de aki bemegy az Állatorvostudományi Egyetem mai épületébe, vagy az agrártudományi egyetem campusaiba, az nem azt látja, hogy ott minden rendben van, hanem hogy minden változtatást igényel.

Hangsúlyozta: jó lelkiismerettel tudja megszavazni ezt a törvényjavaslatot, mert az állami vagyonelemeket jogi és személyes felelősséggel felruházott emberekre bízza, de nem korlátlanul, hanem közfeladattal és közcéllal.

Demeter Mária (LMP) szerint az előterjesztés egy "szűk, kormányzati körhöz tartozó bizniszről szól". Bírálta, hogy 1750 állami ingatlan adnak át a most beterjesztett javaslatokkal ingyenesen a fideszes magánalapítványoknak. A vagyonelemeken túl ugyanakkor továbbra is az állam fogja finanszírozni az egyetemeket. Mit csinálnak akkor az alapítványok? - tette fel a kérdést.

Az 1500 milliárd forintos, az egyetemeknek szánt uniós támogatás a jövőben a fideszes magánalapítványokhoz fog befolyni - sérelmezte.

Szél Bernadett független képviselő szerint a felsőoktatás megszervezése állami feladat, azt nem lehet piacosítani. Az egyetemek a nemzeti kultúra, a tudomány letéteményesei, fontos szempontok veszhetnek el a privatizálásával. Szakok, karok szűnhetnek meg, ha azok nem hajtanak közvetlen gazdasági hasznot.

Azt kérte: indokolják meg, miért kell számos egyetem ügyét egyszerre tárgyalni. Szerinte az egyetemi szenátusok azért szavazták meg az átállást, mert "bezsarolták" őket. Számos esetben csupán véleményezési jogot hagynak a szenátusnak - sérelmezte.

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!