Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Jogi szempontból bizonytalanság van a mostani háború kapcsán, mivel a múltban több olyan esemény történt, amikor a nemzetközi jogot "félretették" – értékelte a csütörtöki eseményeket ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője csütörtök reggel az M1-en.
Csütörtök hajnalban általános támadást kezdett Ukrajna ellen Vlagyimir Putyin. Az offenzív megindítása előtt közölte, a cél Ukrajna demilitarizálása, és „nácitlanítása”.
A Századvégnek a magyar kormány álláspontjával rendszerint teljes mértéken összecsengő véleményeket megfogalmazó jogi szakértője felidézte, hogy a "Donyecki Népköztársaság" és a "Luhanszki Népköztársaság" helyzetét a minszki megállapodás rendezte. Rövid idővel az egyezmény után viszont kiújultak a harcok ezeken a területeken, amelyeket az ENSZ és a Nyugat nem ismer el függetlennek, holott a lakosság etnikai összetételét tekintve valóban többségben vannak az orosz ajkúak – hívta fel az Orbán-kormány mellett Békemeneteken is kiálló nyilatkozó a figyelmet.
Ifj. Lomnici Zoltán - aki előbb nyilatkozott, mintsem a magyar kormány reagált volna az ukrajnai orosz agresszió hírére, így meghatározó élménye még az lehetett, hogy Orbán Viktor Putyin elnökkel ül egy asztalnál - megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin ukrán részről népirtásra hivatkozik, valamint arra, hogy nukleáris fegyverek kifejlesztése zajlik Ukrajnában. Ha ezek az állítások helytállóak, árnyalják a képet, miszerint egyoldalú háborús lépések indultak meg. Kérdés, hogy a háborús lépések mennyire élvezik az ottani területeken élők szimpátiáját, mennyiben érzi a lakosság úgy, hogy valóban az orosz állam védelmi fellépéséről van szó – vélekedett.
Kitért arra is, hogy ha közvetlen háborús övezetből érkeznek emberek a határra, jogilag megilleti őket a menekültstátusz. Ezért is fontos, hogy a menekültek fogadására a Magyar Honvédség felkészült – fűzte hozzá.
Putyin „különleges katonai művelet" végrehajtását rendelte el - percről percre az orosz-ukrán krízisről
Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog a demilitarizálására és „nácimentesítésére" - közölte csütörtök hajnali televíziós beszédében az orosz elnök, aki „különleges katonai művelet" végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében.
