Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A külgazdasági és külügyminiszter Richard Quest-nek, a CNN riporterének adott interjút, a csatorna budapesti, szerdai különkiadásában. A felvételt magyar felirattal osztotta meg Szijjártó Péter a Facebookon csütörtök reggel.
A műsorvezető első kérdése az volt, hogy a Kreml elleni támadást Szijjártó szerint valóban az ukránok követték-e el. Ez azért is releváns, mert amíg az orosz vezetés azt állítja, hogy így akarták megölni Putyint az ukránok, addig Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonnal cáfolta a hírt azt nyilatkozva, hogy az ukránok csak a saját földjükön harcolnak. (A felvételeket látva elég amatőrnek tűnik a támadás - a szerk.)
Szijjártó Péter erre csak annyit tudott válaszolni, hogy
fogalma sincs mi történt,
aztán további kérdésre nem várva, gyorsan elkezdte sorolni a kormány szokásos, háborúval kapcsolatos kommunikációs paneljeit:
- minél hosszabb a háború, annál nagyobb az eszkaláció veszélye;
- Magyarország, mint szomszédos ország, veszélyben van;
- a háború végét kell sürgetni, hogy ne történjenek meg hasonló, veszélyes események.
Panaszkodott ezután Szijjártó arról is, hogy Magyarország már így is magas árat fizetett a háborúért, mert egekbe szökött az infláció. Azt valamiért nem említette meg, hogy már a háború kitörése előtt is az infláció ellen küzdött a kormány (pedig ezért vezették be az árstopot tavaly februárban, még mielőtt Oroszország lerohanta volna Ukrajnát, illetve a drágulásnak jócskán vannak hazai oka is). A CNN sztár-műsorvezetője sem erre nem kérdezett vissza, sem Szijjártó következő állításra, miszerint:
Több mint egy millió menekültet fogadtunk be ebbe az országba, több mint 130 iskola és óvoda vesz fel ukrán gyerekeket és diákokat. Mindent megtettünk, hogy segítsük az ukránokat.
Noha a hivatalos adatok szerint több mint két millió menekült hagyta el Ukrajnát Magyarországon keresztül, a döntő többségük csak átutazik az országon. Friss rendőrségi adatok alapján az rtl.hu azt írta: eddig csupán 30 ezer ember kapott ideiglenes védelmet, és mindössze 116 ezer ember kapott ideiglenes tartózkodási engedélyt Magyarországon. Néhány hónapja pedig maga a nemzetiségi ombudsmanhelyettes beszélt arról, hogy nem tudják, hány tanköteles korú ukrán menekült gyerek van jelenleg Magyarországon.
Amikor Quest arról kérdezte Szijjártó Pétert, hogy tévednek-e a Magyarországot „választási autokráciának” nevező újságcikkek, szakértők, és az Európai Parlement, a külügyminiszter azt felelte: „Ők folyamatosan sértegetnek minket”. Majd azzal folytatta, hogy a kritikusoknak igazából az a bajuk, hogy a magyar kormány jobboldali, kereszténydemokrata, hazafias és szembe megy a liberális fősodorral. A kormány sikerét illusztrálandó azzal is elbüszkélkedett, hogy egy választást is nehéz megnyerni, nemhogy négyet zsinórban.
A CNN műsorvezetője erre emlékeztette a külügyminisztert, hogy az EBESZ egyértelműen kimondta: nem voltak egyenlőek a feltételek a legutóbbi magyar választáson. Szijjártót azonban ez sem bizonytalanította el, inkább politikailag elfogultnak nevezte a jelentést, és elpanaszolta, hogy az EBESZ akkor bezzeg mindent rendben talál, ha liberális párt nyer.
Azt, hogy Magyarország a korrupció szempontjából az egész EU-ban a legrosszabbul teljesít, azzal próbálta cáfolni Szijjártó a műsorban, hogy kijelentette: „évről évre megdöntjük a beruházási rekordokat” és továbbra is szívesen jönnek ide külföldi befektetők. Azt is állította,
ha rendszerszintű korrupció lenne Magyarországon, nem jönnének a befektetők.
Ehhez képest a Spiegelben nemrég a magyar helyzetre panaszkodtak német cégek, a CDU szóvivője pedig maffiamódszereket emlegetett - a szerk.
Hegedűs Dániel: „Orbán körülbelül annyira bírja a külpolitika stratégiai művészetét, mint Putyin"
Ha a kormány az elmúlt 7-8 évben nem abba ölte volna a diplomáciai erőforrásait, hogy minél rosszabb viszonyt alakítson ki legnagyobb szomszédjával, Ukrajnával, akkor Magyarország egyértelmű geopolitikai nyertese is lehetne egy ukrán győzelemnek, és a magyar gazdasági szereplők aktívan kivehetnék majd a részüket az újjáépítésben - mondta a hvg360-nak adott interjúban Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője.
Quest kérdezett az ugandai melegellenes törvényről is, amely a homoszexualitást halálbüntetéssel is sújthatja (és amelynek az elítélését a fideszes képviselők elsunnyogták az EP-ben). Szijjártó erre azt reagálta, hogy ő elítéli, ha bárkit fenyegetnek amiatt, hogy miben hisz, milyen közösségnek a tagja vagy hogy kibe szerelmes. Sőt, azt állította, hogy Magyarországon az Alkotmány véd mindenkit attól függetlenül, hogy milyen közösséghez tartozik és kibe szerelmes, így
amíg ez a kormány a helyén van, senkinek nem kell félnie.
(Ehhez képest az azonos nemű párok csak bejegyzett élettársi kapcsolatban élhetnek, párként gyereket nem fogadhatnak örökbe, de már egyedülállóként sem - a szerk.)
