Jó ötletnek tűnt, de kellene rá 50 milliárd forint, annyi pedig nincs, sőt kevesebb se, és már amúgy is bevezettük, hogy még a diplomához sem kell nyelvvizsga, miért taníttatnánk állami pénzen a gimnazistákat anyanyelvi környezetben – így foglalható össze a Külföldi Nyelvtanulási Program (KNyP) kudarca, amit hivatalosan csak felfüggesztettek, most épp az Ukrajnában zajló háború miatt.
Révész Sándor: A kivágott nyelvek országa
A közoktatás minden pontján teljes értékű értelmiséginek kellene állnia, aki nincs bezárva az anyanyelvébe. A diplomához meg egyáltalán a felsőoktatásban való előrehaladáshoz funkcionális nyelvtudást kell megkövetelni, számonkérni szigorlatokon, államvizsgákon. Vélemény.
A programot még 2019-es évértékelőjében ígérte meg Orbán Viktor a fiataloknak. Akkor azt mondta, minden középiskolás a 9. és 11. tanév nyarán kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon vehet részt ingyen. Vagyis az ígéret úgy szólt, hogy kétszer is 2 hetes nyári kurzusra mehet anyanyelvi környezetbe minden fiatal, az állam pedig fizeti az utazást, a képzést és az ellátást is, egyszóval mindent.
A hvg.hu már akkor felhívta a figyelmet arra, nem biztos, hogy a diákok nyelvtudásának fejlesztésére ez a leghatékonyabb és legolcsóbb eszköz. Utóbbi hamar kiderült, ugyanis Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere Orbán ígérete után már nem sokkal, gyors számítással bejelentette, hogy évi 140 ezer diákot érint a program, amelynek költségvetési igénye elérheti az évi 90 milliárd forintot.
Megtalálta Orbán a nyelvtanulás Szent Grálját?
A miniszterelnöki ígéret szerint minden középiskolás állami pénzből kétszer két hetet tanulhatna nyelvet az adott idegen nyelvi környezetben. Egy jól átgondolt program valóban segíthetné a diákok nyelvtudását, ám korántsem biztos, hogy ez a leghatékonyabb és legolcsóbb eszköz erre.
Ha a tervek szerint 2020-ban elindul a program, már túl lennénk a negyedik turnuson, négyszer 140 ezer diákon és négyszer 90 milliárd forinton. Csakhogy a program egyáltalán nem indult el, sem 2020-ban, sem 2021-ben, sem tavaly, sem idén, és szinte biztos, hogy jövőre sem fog. A hvg.hu közérdekű adatigénylése nyomán viszont kiderült:
a végül el sem indult Külföldi Nyelvtanulási Program eddig legalább 1,45 milliárd forint közpénzbe került, és mindössze 58 diák próbálhatta ki egy pilot programban, hogy milyen lenne, ha lenne.
A program koordinálása és végrehajtása az Emberi Erőforrások Minisztériumától még 2019-ben átkerült a nemzeti és nemzetközi oktatási-képzési pályázati programokat kezelő Tempus Közalapítványhoz, amely az éppen szintén besült Erasmus programért is felel. A Tempus a hvg.hu kérdésére közölte:
valójában minden készen áll arra, hogy a Külföldi Nyelvtanulási Program startjához, ám “a háború kitörése miatt a program elindítására nem volt mód”.
Itt az Ukrajnában zajló háborúra utalhattak, ám annak nincs köze a programhoz. A projektnek soha nem volt célországa vagy bármilyen formában érintettje sem Ukrajna, sem az ország megtámadása miatt szankciókkal sújtott Oroszország. A nyelvi program célországai a Tempus szerint is kezdettől fogva az alábbiak: Egyesült Királyság, Írország, Málta, Németország, Ausztria, Franciaország és Kína.
AFP / DPA / Armin Weigel
Az Egyesült Királyság esetében még akár indokolt is lehetne az Európai Unióból való brit kilépés, azaz a brexit 2020. január 31-én élesedett aktusára, mint a nyelvi programban résztvevők kiutazását és ott-tartózkodását nehezítő körülményre hivatkozni, ám hivatalosan ez fel sem merült. A 2020-as start a covid-járvány miatt maradt el.
Ezt árnyalja, hogy azon a nyáron a kormányzat nem korlátozta a magyarok külföldi, turisztikai célú utazását, sőt maga Orbán Viktor is Horvátországban nyaralt, tehát a nyári kéthetes nyelvi képzések sem jelenthettek sokkal nagyobb kockázatot, mint egy családi nyaralás egy zsúfolt üdülőhelyen. Akárhogy is, a járványveszélyre hivatkozva halasztották el a program startját 2021-ben is egy évvel.
De miért nem indult el a program 2022-ben sem? Főleg, mert kiderült, hogy sokba kerülne Orbán ígérete. A hivatalos indok persze sosem a pénzhiány volt. Bár a covid-járványra 2022-ben, a sokak által beadatott három oltás után már nem tűnt ésszerűnek hivatkozni, a Tempus híre szerint a járvány miatt “még mindig fennálló bizonytalanságok” miatt halasztotta a kormány 2023-ra a startot.
Erre hivatkozott 2022 elején, a harmadik halasztást indokolva a program még 2019-ben kinevezett miniszteri biztosa, Bartos Mónika fideszes képviselő is. De ő 2023-as startot illetően már bizakodó volt, mondván: “a Külföldi Nyelvtanulási Program kiemelt kormányprogramként a kormány egyik szívügye (…) bízunk benne, hogy 2023-ban már nem lesz akadálya a program megvalósításának".
Bartos Mónika
MTI / Koszticsák Szilárd
Nem lett azonban igaza. A 2023-as indulást is elhalasztotta a kormány. Ezt Rétvári Bence, az oktatásért felelős Belügyminisztérium államtitkára ismerte el tavaly év végén egy írásbeli kérdésre adott válaszában, ám ő már új, a témával szoros összefüggésben nyilvánvalóan nem álló indokokat hozott be: háború és a szankciók. Azt írta ugyanis, hogy
a szomszédunkban dúló háború és a háborúra adott elhibázott brüsszeli szankciók nehézségeket eredményeztek valamennyi EU-s országban, ennek következtében döntött a kormány a program ismételt elhalasztásáról”.
Az újabb és újabb halasztási indokok ellenére a helyzet nyilvánvaló volt: bár mindent előkészítettek, teszteltek, a szakmai feltétek is adottak ahhoz, hogy elinduljon a magyar diákoknak kéthetes, külföldi nyelvtanulást biztosító program, csak pénz nincs rá. Ez persze már 2020 óta egyértelmű volt, hiszen a nyelvtanulási program költségvetését folyamatosan faragták le, vonták el a projekttől a pénzt.
Először is a projektre alapból nem szántak 90 milliárdot, mert a kormány már kezdetben is csak évi 70 milliárd forinttal számolt „bázisjelleggel” a program lebonyolítására, végül aztán ennek is alig a felét, 34,3 milliárd forintot különítette el a 2020-as büdzsében is. Az első halasztás után ennek az összegnek a nagy részét, 33,5 milliárd forint átcsoportosították a járvány elleni védekezési alapba.
Fazekas István
A tavalyra betervezett 30 milliárdot teljes egészében elvonta a 2021 végi költségvetési kiigazítás, idénre nem is tervezték be a forrást, és pénz a jövő évi büdzsében nem lelhető fel erre a célra. Közben a program előkészítését befagyasztották, bár a Tempus Közalapítvány hvg.hu-nak küldött válasza és a korábbi információk alapján nem kevés pénzt költöttek el eddig a projektre:
- 607,5 millió forint támogatást kapott 2020-ban a Tempus Közalapítvány az előkészületekre és a program működtetésének költségeire, illetve az informatikai fejlesztésekre
- 842,3 millió forintot költöttek az egyéb, a programhoz szükséges informatikai háttér kiépítésére, de ezt a pénzt nem a Tempus Közalapítvány kapta közvetlenül
- 18 millió forintot kapott összesen 3 év alatt – 2019 áprilisától 2022 áprilisáig havi bruttó 500 ezer forintot – a Külföldi Nyelvtanulási Program miniszteri biztosaként Bartos Mónika fideszes képviselő
Ez közel 1,5 milliárd forint, ennyibe került eddig a program. Az e célra létrehozott oldal inaktív, de kész az informatikai háttér. A közalapítvány 2020-as éves jelentéséből kiderül, hogy folyt is a pályáztatás a programra 2020. február 21-től a március 11-i felfüggesztésig. Ezalatt közel 70 ezer tanuló (a célcsoport 46 százaléka), illetve 590 köznevelési intézmény/fenntartó (a célcsoport 49 százaléka) kezdte el a pályázást.
A beérkezett nyilatkozatok 95 százalékánál a formai ellenőrzés megtörtént a felfüggesztésig, a nyilatkozatok 76 százaléka megfelelt. Összesen 68 847 diák adategyeztetése történt meg a pályázati felületen 2020. március 11-ig. Ebből 39 500 volt 9.-es tanuló és 29 347 11.-es tanuló. Többségük (63%) angol, harmaduk (35%) német nyelvterületre készült, kis részük franciául tanult volna,
a program költsége pedig már az első, hirtelen leállított pályázat alapján meghaladta a rendelkezésre álló 35 milliárdos keretet, mivel a teljes költségvetési igény 53 milliárd forint lett volna.
A Tempus által készített költségvetés-tervezetből látható, hogy a kiadások bő kétharmadát a külföldi iskolák kurzuscsomagjai adnák. A Tempus közlése szerint 2022. január 6-ig 455 külföldi nyelviskola részvételi kérelmét fogadták be. A külföldi partnerintézmények közül 339 angol, 71 német, 45 pedig francia nyelvterületen kívánt kurzusokat ajánlani a magyar tanulóknak a következő célországokban: Egyesült Királyság, Írország, Málta, Németország, Ausztria és Franciaország. Ezen kívül Kínába egy magyar intézmény tanulói utazhattak volna partneriskolai pályázat keretein belül.
Tempus Közalapítvány éves jelentés 2020
A Tempus Közalapítvány hvg.hu-nak küldött válasza szerint a program pályázati rendszere elkészült, azt a 2021-es pilot alkalmával teszteltek is. A pilot programban német nyelvterületre 26 fő 11. osztályos tanuló utazhatott ki egyéni nyelvi kurzusra 2021. augusztus 1-14. között Ausztriába és Németországba. A pilot partneriskolai pályázatán további 32 tanuló és 4 kísérőtanár vehetett részt Németországban. Így tehát 58 tanuló és 4 tanár próbálhatta ki az élesben el sem indult programot.
Tempus Közalapítvány éves jelentés 2020
| Ennél régebb óta csak a szociális temetést halogatják |
Hiába várat magára több mint négy éve az állami nyelvtanulási program megvalósítása, távolról sem ennek az ígéretnek a megvalósítását húzza-halasztja legrégebb óta a kormány. A csúcstartó alighanem a szociális temetés, hiszen a kormány 2013-ban döntött a diszkont végtisztesség lehetőségéről. Ezt 2014-től vezették volna be, de mindig elhalasztották, most éppen 2025 az új határidő. Az ötlet lényege, hogy a rászorulóknak az állam ingyen ad sírhelyet és koporsót vagy urnát, de az elhunyt rokonának vállalnia kell, hogy ő vagy akit felkér, közreműködik a halott temetésre való előkészítésében, a sír kiásásában, visszahantolásában. |
