„Szétb*sszuk?” – kérdezte Portik Tamás, mire Gyárfás Tamás széttárta a kezét. A Fővárosi Törvényszéken a bíró, Póta Péter az ítélet indoklásában elmondta, hogy a kezét széttáró Gyárfás ezzel beleegyezését adta Fenyő János meggyilkolására.

Az, hogy egy ilyen párbeszéd – még a gyilkosság előtti időszakban – elhangzott, onnan lehet tudni, hogy amikor a kétezres években Portik és Gyárfás beszélgetett, felidézték ezt a jelenetet. Amit Gyárfás nem tudott, hogy Portik a beszélgetést titokban diktafonnal felvette. Később éppen ez okozta a vesztüket, a rendőrség ugyanis megtalálta a felvételeket, és meg tudta gyanúsítani őket Fenyő János meggyilkolásának ügyében.

Portik és Gyárfás - Egyikük az alvilágban, a másikuk a felvilágban akart első lenni

Mindketten alulról jöttek és a saját területükön jutottak a csúcsra, majd eltérő ütemben ugyan, de onnan zuhantak a mélybe.

A Vico médiabirodalom alapítóját, több újság, köztük a Népszava tulajdonosát 1998. február 11-én Budapesten, az utcán lőtték le. Tizenöt év sikertelen nyomozás után a rendőrség 2013-ban nevezte meg a gyilkosság lehetséges elkövetőjét: az Aranykéz utcai robbantással is gyanúsított Jozef Roháčot. A szlovák férfi DNS-ét ugyanis megtalálták az elkövető által hátrahagyott sapkában. Roháčot 2017-ben el is ítélték Fenyő meggyilkolásáért. A megbízó kilétére azonban akkor még nem derült fény. 2018 áprilisában Gyárfás Tamást, a Magyar Úszó Szövetség korábbi elnökét és Portik Tamást felbujtással gyanúsították meg az ügyben. Majd mindketten vádlottak lettek.

Az első fokon eljáró bíróság – a váddal egyezően – csütörtökön kihirdetett ítéletében arra jutott, hogy Gyárfás azért ölette meg Fenyő Jánost, mert nagyon komoly üzleti konfliktusuk volt. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy Fenyő és Gyárfás üzleti konfliktusban állt egymással a Nap TV miatt. Fenyő ugyanis meg akarta szerezni a Nap TV-t, illetve annak szerkesztési jogát. A bíró szerint a Fenyő és Gyárfás közötti konfliktus olyan szintig fajult, hogy még Horn Gyula miniszterelnök is megpróbált közvetíteni köztük.

MTI / Balogh Zoltán

A bíró szerint Gyárfás 1994-től ismerte az Energol olajos cég egyik tulajdonosát, Portikot, aki tőle bérelte a budai villáját. A bíró szerint Gyárfás tudta Portikról, hogy az éjszakai életben milyen szerepet tölt be. A bíró szerint 1997-ben, amikor Gyárfás attól tartott, hogy az energolos kör az olajozás miatt börtönbe kerül (ez meg is történt, csak Portik ezt megúszta, mert megszökött), Tasnádi Pétert bízta meg Fenyő likvidálásával. Erre 12 millió forintot szánt.

1997 decemberében Portik az akkori barátjával üzenetet küldött Gyárfásnak, hogy a dolog hamarosan realizálódni fog. 1998 februárjában aztán a szlovák bérgyilkos megölte Fenyőt.

A gyilkossági ügyben fontos bizonyítékok voltak azok a hangfelvételek, amelyeket már jóval a gyilkosság után rögzített titokban Portik, amikor Gyárfással találkozgatott. A felvételek tartalmát a bíró szerint nem manipulálták utólagosan, ezt a nyelvész szakértők is kizárták. A nyelvész szakértő szerint a hangfelvételek alapján Gyárfásnak lett volna lehetősége tagadni a cselekményt, mármint az emberölést.

A bíró felidézte, hogy Portik folyamatosan kért valamit Gyárfástól, függőségi viszony volt köztük, Portik dominanciája egyértelműen érezhető a felvételek alapján is. A bíró szerint Gyárfás tudta, hogy Portik az ő kérésére, szívességből ölette meg Fenyőt, ezért találkozgatott vele, ezért nem tudta „lerázni” őt.

Gyárfás a beszélgetések során nem cáfolta Portik szavait, amellyel Fenyő meggyilkolására utalt. Gyárfás ezt a védekezésben taktikai okokkal magyarázta. De a bíró szerint ha Portik meghazudtolta volna őt, akkor Portiknak kellett volna viselnie a meghazudtolás szégyenét, nem Gyárfásnak. A bíró szerint nem hihető a konfliktuskerülésre adott magyarázata Gyárfásnak.

A bíró felidézte, hogy Gyárfás a védekezésében elmondott ellentmondásait nem tudta feloldani, de Póta arra is kitért, hogy szándékosan tért ki a hazugságvizsgálat elől.

Gyárfás, aki tagadta a bűnösségét, arra is hivatkozott, hogy távol áll tőle az erőszak. A bíró szerint azonban voltak olyan tanúvallomások, amelyek arról szóltak, hogy Gyárfásnak voltak erőszakos megnyilvánulásai.

A bíró szerint ha Gyárfás ártatlan lett volna, akkor bőven lett volna lehetősége minden lehetséges fórumon tisztáznia magát, amikor úgy érezte, hogy Portik Tamás bele akarja keverni az ügybe. Ennek ellenére több mindent eltitkolt, elhallgatott. A bíró ezzel arra is utalt, hogy Gyárfást 2018-ban meg akarták zsarolni Portik egykori emberei, ő mégsem fordult a hatóságokhoz. A bíró szerint Gyárfás okkal tarthatott arról, hogy Portikék a hangfelvételekkel bajt tudnának hozni rá.

A bíró szerint a zsarolási ügy részleteivel kapcsolatban Gyárfás többször is mellébeszélt. Póta példának felhozta, hogy ha ártatlan, akkor miért akarta „kezelni” a zsarolóit, miért nem tett egyszerűen csak feljelentést az ügyben. Gyárfás ezt azzal magyarázta, hogy félt a bűnözőktől. A bíróság szerint ez a védekezés sem hihető. Portik részéről ugyanis egyrészt nem hangzott el konkrét fenyegetés, Gyárfásnak pedig voltak rendőrségi, ügyészi kapcsolatai is, tehát tudott volna védelmet kérni. Gyárfás ráadásul bármikor fordulhatott volna a nyilvánossághoz. Póta szerint ezt azért nem tette meg, mert a védekezésével ellentétben igenis volt takargatnivalója. A bíró szerint Gyárfás csak akkor beszélt a hatóságnak, amikor már lépéskényszerbe került. De a bíró felvetette a kérdést: ekkor már Gyárfás hogyhogy nem félt a bűnözőktől?

Gyárfás Tamás médiavállalkozó, sportvezető (elöl b), valamint a másodrendű vádlott Portik Tamás (elöl j2) büntetőperük tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék épületében 2024. február 8-án.

MTI / Balogh Zoltán

Portik azzal védekezett, hogy az ellene tanúskodók hamisan tanúznak, és ő Drobilich Gábor (az Energol egykori, már elhunyt vezetője) kérésére kereste fel Gyárfást, és próbálta megzsarolni a Fenyő-gyilkossággal. Portik szerint a rendőrség is kérte ezt tőle. Csakhogy a bíró szerint az ezzel kapcsolatos kérdésekre Portik már nem válaszolt, így arra sem, hogy ha ez igaz lett volna, akkor miért nem adta oda ezt – mindenféle ellentételezés nélkül – a rendőrségnek. A bíró szerint ezért is érthetetlen, miért nem akarta tisztázni saját szerepét Portik mindebben.

A bíró szerint életszerűtlen, hogy egy ilyen súlyos ügyben Portik nem volt hajlandó részletekre menően kitérni a felvétel készítésének körülményeire. Azaz a bíró nem hitt Portik védekezésében, abban, hogy megrendelésre készítette volna a felvételt. Már csak azért sem, mert nemcsak a Gyárfással folytatott beszélgetéseit rögzítette az évek során, hanem rengeteg másikat is. Ráadásul a felvételek hemzsegnek olyan mondatoktól, amelyek Portikra nézve terhelők. Portik azzal is védekezett, hogy a felvételeket utólag manipulálták – de azt már nem tudta megmondani, melyek azok a részek, amelyek szerinte manipuláltak. A bíró szerint azért sem hihető, hogy a rendőrségnek készítette a felvételt, mert azon az is elhangzik, hogy fél hazatérni. Ha a rendőrséggel együttműködött volna, akkor nem aggódott volna a rendőrség miatt.

Póta Péter bíró az ítélet kihirdetésekor azt mondta, Portik legkorábban 20, míg Gyárfás a büntetése négyötödének letöltése után szabadulhat a fegyházból.