Mióta 2022 novemberében megalakult az Integritás Hatóság, 324 bejelentés érkezett hozzájuk, ebből 40 esetben indítottak vizsgálatot és 10 ügyet zártak le – tudta meg a Népszava.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, valamint az Integritás Hatóság korrupcióellenes munkacsoportjának tagja szerint ezek a számok egyáltalán nem számítanak rossznak ahhoz képest, hogy hányan is vannak.

“Egy 80-100 fős hatóságról van szó, ha meggondoljuk, egy közepes méretű település (nem megyeszékhely) rendőrkapitányságának közrendvédelmi és bűnügyi állománya nagyságrendileg ugyanez a létszám lehet. Nem hiszem, hogy nagy volumenű ügyből – tehát nem ittas járművezetésből – van negyven nyomozásuk, így én ezt az arányt nem becsülném le” – nyilatkozta.

Hozzátette, számaikat inkább olyan speciális hatáskörű, nagyobb országos szervek teljesítményével kell összevetni mint például a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vagy az Állami Számvevőszék, igaz, olyan szempontból problémás ez az összehasonlítás, hogy ezek a szervezetek hozzájuk képest előnyben vannak, “hiszen évtizedes kialakult rutinokkal, jogkörökkel, adminisztratív gyakorlattal működnek”.

Megjegyezte azt is, bár már tisztul a kép, mivel az Integritás Hatóság nemrég alakult, olyan ügyekkel is megkeresik őket, amelyek nem hozzájuk tartoznak. “Most még él a «Kádár-titkárság faktor», vagyis akik már mindennel próbálkoztak, de nem jött össze, nem foglalkoztak az ügyükkel, új lehetőségként tekintettek a hatóságra.”

Elmondása szerint a lezárt esetek 80 százaléka vagy eljárás kezdeményezésével vagy feljelentéssel végződött, amikor pedig nem tudták egyértelműen megállapítani a visszaélést, felhívták az Irányító Hatóságok figyelmét, hogy tájékoztassák a fejleményekről őket. Az egyik ilyen szimbolikus történet a világhírű nyírmártonfalvi lombkorona nélküli lombkoronasétány volt.

Ez az ügy egészen az Európai Ügyészségig jutott, ahol jelenleg is zajlik a vizsgálat. Ligeti Miklós elárulta, hogy a Transparency International Magyarország is bejelentést tett erről az ügyről az uniós hatóságnál. “Ez egy frontáttörésnek minősült, mivel Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek, amely ezért elméletileg nem köteles eljárni. Végül mégis az a belső döntés született, hogy az uniós források tekintetében mindig van hatásköre az Európai Ügyészségnek” – tette hozzá.