Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója csütörtökön a Mandiner beszélgetős műsorában arról beszélt, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „belevitte egy háborús védekezésbe az országát”, ilyet viszont a magyar kormány nem tenne, mert tanult ’56-ból. Hogy pontosan idézzük, a következőket mondta:
Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.
Erre ma már többen is reagáltak. Török Gábor politikai elemző szerint „ez volt az év legnagyobb politikusi hibája”, Magyar Péter Orbán Balázs távozását követelte, az Orbánnal interjúzó újságíró cikkben védte meg a miniszterelnök politikai igazgatóját, Rácz András Oroszország szakértő szerint pedig Orbán nyilatkozata megmutatja, hogy a kormányoldal mennyire gondolja komolyan, amikor a szabadságról és függetlenségről papol, és a szabadságharcos pózában tetszeleg.
A kormánypárti politikus később Facebook-posztban és videóban magyarázkodott, állítása szerint ugyanis kiforgatták a szavait, „a háborús propagandasajtó vonatán nincs megállás”.
Orbán reakciójára Rácz újból reagált, pontokba szedve és elemezve a politikus gondolatait. Az Oroszország-szakértő szerint Orbán Balázs válasza szórakoztató keveréke a tévedéseknek és terelési próbálkozásoknak.
A) Orbán Balázs szerint „több százezer négyzetkilométer terület elveszett”.
Rácz szerint ezzel két probléma van. „Egyrészt, hogy ez számszerűen nem igaz, ugyanis Ukrajna területe kicsit több, mint 603 000 négyzetkilométer, ennek kb. 20 százaléka van megszállás alatt. Ergo, nem több százezer négyzetkilométer területről van szó, hanem „csak” kb. 120 000-ről” – írja a szakértő, majd megjegyzi, hogy „több is orosz kézen lenne, de az ukránok 2022 tavaszán és őszén sikeresen felszabadították Kijev, Csernyihiv, Harkiv és részben Herszon megyéket (mert ugye nem Orbán Balázsra hallgattak, hanem harcoltak a saját hazájukért.)”
A másik probléma Rácz András szerint az, hogy „elveszettnek tekinteni ezeket a területeket azt jelenti, hogy Orbán Balázs szerint az orosz megszállás végleges, ezeket a területeket Ukrajna már nem szerzi vissza, és azzal, hogy ezt kinyilatkoztatja, csak megerősíti az első, botrányos megnyilvánulását, amiben értelmetlennek tekinti az Oroszországgal szembeni ellenállást”.
B) A háborúban Orbán Balázs szerint „egy ország megsemmisült”.
Nos, ez lehet, hogy meglepő lesz, de Ukrajna nem semmisült meg
– írja Rácz, hozzátéve, hogy „az ország megvan, létezik, él és harcol a fennmaradásáért, a saját állampolgáraiért, nem mellesleg ezzel védve Magyarországot (attól az orosz agresszortól, aki ellen Orbán Balázs nem védekezne)”.
C) Orbán Balázs szerint az ukrán emberek a „semmiért” haltak meg.
Rácz szerint ez sem talált, az ukránok ugyanis azért haltak meg, amiért az 1848-as és az 1956-os magyar hősök, és „amiért Orbán Balázs szerint nem érdemes harcolni: a saját hazájuk szabadságáért és függetlenségéért”.
D) Orbán Balázs szerint „jó lenne, ha végre vége lenne a háborúnak és a háborúpárti hazudozásnak”.
Ebben az Oroszország-szakértő is egyet ért, legalábbis majdnem. „Jó lenne, ha vége lenne az oroszpárti hazudozásnak a háborúval kapcsolatban” – jegyzi meg.
E) Orbán Balázs „háborúpárti politikusnak és külföldi finanszírozottságúnak nevezve próbálja hitelteleníteni az őt kritizálókat”
– írja Rácz, megjegyezve, hogy nem tudja eldönteni, ő most vajon „külföldi finanszírozású propagandasajtó” vagy „háborúpárti politikus”.
Rácz András úgy véli, Orbán Balázs „saját magát hitelteleníti el azzal, hogy a megfogalmazásaival csak megismétli azokat az állításokat, amikért (jogosan) a kritikákat kapja”. Az egészet úgy összegzi, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója „egyre mélyebbre ássa magát az orosz agresszió mentegetésében”.
A hvg.hu Orbán kijelentése kapcsán írt véleménycikkét itt olvashatják, abban munkatársunk, Kovács Gábor azt húzza alá, hogy az Alaptörvény, amelyre Orbán Balázs képviselőként fölesküdött, feltétel nélküli állampolgári kötelességként határozza meg a haza védelmét.
