Tetszett a cikk?

Az Alaptörvény feltétel nélküli állampolgári kötelességként határozza meg a haza védelmét. Az Alaptörvény expliciten elítéli az 1956-os kollaboránsokat. Ha az országot támadás érné, az Alaptörvény értelmében Orbán Balázs országgyűlési képviselőként szavazhatna a háborús helyzet kinyilvánításáról. Orbán Balázs azt mondta, Zelenszkij elnök helyében ők (a kormány? az Országgyűlés?) valószínűleg nem kezdtek volna emberéleteket követelő védekezésbe az orosz invázió után. Ezt kollaborációnak hívják.

„Mi nyilvánosan nem mondjuk el a véleményünket Zelenszkij elnök döntéséről az elmúlt 2,5 évben, amit csináltak a háború ügyében, vagy nagyon finoman fogalmazunk. Azért, mert minden országnak megvan a joga, hogy döntsön saját sorsáról, a vezetők vállalják a felelősséget.

De pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 éve, mert felelőtlenség”

 – mondta Orbán Balázs a Mandiner műsorában.

Majd így folytatta: „Látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, sok ember halt meg, területeket vesztettek. Az ő joguk, szuverén döntésük, megtehetik. De ha minket megkérdeztek volna, akkor nem ezt tanácsoltuk volna. Miért? Azért, mert 56-ban az lett, ami lett, megtanultuk, hogy óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel, azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.”

Orbán Balázs a miniszterelnök politikai igazgatója, nem mellesleg országgyűlési képviselő. Mint ilyen, felesküdött Magyarország Alaptörvényére. Az alábbiakban idéznénk néhány passzust az Alaptörvényből:

Nemzeti Hitvallás

Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.

U) cikk

A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak

h) az 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc szovjet megszállókkal együttműködésben történt vérbe fojtásáért, az azt követő rémuralomért és megtorlásáért, kétszázezer magyar ember hazájából való kényszerű elmeneküléséért;

XXXI. cikk

(1) A haza védelme nemzeti ügy. Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.

(3) Hadiállapot idején a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek.

1. cikk

(2) Az Országgyűlés

h) határoz a háborús helyzet kinyilvánításáról és a békekötésről;

45. cikk

(1) Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség. A Magyar Honvédség alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése.

Török Gábor: Orbán Balázs ’56-os kijelentése „az év legnagyobb politikusi hibája”

A miniszterelnök politikai igazgatója szerint „56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt.” A politikai elemző szerint ez a mondat hatalmas hiba.

Orbán Balázs támadás esetén döntési pozícióban lenne

Orbán Balázs kijelentései számos ponton ellentétesek az Alaptörvénnyel, amelyre fölesküdött, és amely egyértelműen és ismételten állampolgári kötelességként határozza meg a haza védelmét idegen erőktől. Az Alaptörvényben sehol sem szerepel, hogy a haza védelme csak akkor kötelesség, ha annak során az ország nem veszít életeket, területeket stb. A haza védelmének kötelessége feltétel nélküli.

Az Alaptörvény külön kitér az 1956-os kollaboránsokra, akik „el nem évülő felelősséggel tartoznak”. Miközben ugyebár Orbán Balázs azt a következtetést vonta le 1956-ból és az utána következő eseményekből, hogy a helyes magatartás a megszálló szovjet csapatokkal való kollaboráció lett volna.

Orbán Balázs kijelentései különösen aggályosak, mivel országgyűlési képviselőként az Alaptörvény értelmében az országot ért támadás esetében szavazhat a háborús helyzet kihirdetéséről.

Az általa elmondottak alapján vélhetően nemmel szavazna.

Kivéve – az általa tett kijelentések alapján –, ha a kormány deklarálná, hogy a háborús helyzet adta különleges felhatalmazást a támadó erőkkel való kollaborálásra használná. Ez esetben – vélhetően – Orbán Balázs képviselő helyesnek gondolná megadni a szükséges felhatalmazást a kormánynak arra, hogy a támadó erőkkel kollaborálva elkerülje a vérontást.

Orbán Balázs a műsorban többes számban beszélt („mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált”). Nem részletezte, kik tartoznak bele a „mi”-be: a Fidesz-frakció, a tágan értelmezett kormány, esetleg mindkettő? Mindenesetre Orbán Viktor miniszterelnök és országgyűlési képviselő mindkét csoportnak tagja.

Egyelőre sem az országgyűlési képviselők, sem a kormány tagjai nem határolódtak el attól, amit Orbán Balázs mondott.

Orbán Balázs úgy védekezik, hogy támad, és propagandasajtót emleget

Miután a miniszterelnök politikai igazgatója korábban lényegében elmondta, hogy az az 1956-os ellenállásnak és az ukránok fegyveres harcának semmi értelmét nem látja, a felháborodás nyomán propagandasajtót és háborúpárti politikusokat emleget.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!