"Vannak tehetséges hölgyek, akik talán meg is tudnák oldani, de nem csodálkozom, hogy nem jelentkeznek a feladatra" – ezzel magyarázta 2015-ben Orbán Viktor, miért nem kapott helyet egyetlen nő sem a kormányában. A most bejelentett kormánylista szerint egyetlen nőnek sikerült megugrania a feladatot, Varga Judit újra igazságügyi miniszterként ülhet ott a kormányüléseken.

Ha azonban azt nézzük, hogy a rendszerváltás óta hány nő ült a különböző kormányokban, nem az Orbán-kabinet teljesít a legrosszabbul. Az első szabadon választott magyar kabinet vezetője, Antall József sem adott sok lehetőséget a nőknek: kormányában egyedül Botos Katalin képviselte őket, de ő is csak bankügyekért felelős tárcanélküli miniszterként, tisztsége pedig 1992-ben megszűnt. Ezt követően az Antall József, majd halála után Boross Péter vezette kormány ezután egészen 1994-ig nők nélkül működött.

Nem volt sokkal jobb az esélyegyenlőségi bizonyítványa Horn Gyula kormányának sem: a 12 tárcával rendelkező miniszter között egyetlen nő volt, de Kósáné Kovács Magda alig több mint egy évig, 1994 júliusa és 1995 novembere között vezette a munkaügyi minisztériumot. Rajta kívül az 1995-ben létrehozott, privatizációért felelős tárcanélküli miniszter posztját tölthette be Csiha Judit.

Az első Orbán-kormány nagyban hasonlított a mostanihoz: egyetlen nő kapott benne helyet, és ő is igazságügyi miniszterként: Dávid Ibolya.

Nőtt a számuk

Jelentősebb változást a nők és a férfiak arányában Medgyessy Péter hozott 2002-ben, az MSZP és az SZDSZ alkotta kabinetben lényegében háromszor több nő kapott helyet, mint korábban: vagyis egy helyett három. Lamperth Mónika belügyminiszterként, Csehák Judit egészségügyi miniszterként, Kóródi Mária pedig környezetvédelmi miniszterként kezdhetett – bár utóbbi két tárcavezetőt később leváltották. 2003 és 2004 között a Medgyessy-kormánynak esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli minisztere is volt, Lévai Katalin személyében.

Utódja, Gyurcsány Ferenc alatt bővült a női miniszterek sora, amikor a külügyminisztérium vezetése Göncz Kingához került.

A második Gyurcsány-kormányban szintén alig voltak nők, de ha a jelenlegi kabinetet nézzük, azért jobb volt a helyzet. Lamperth Mónika és Göncz Kinga mellett szerepet kapott egy-egy évig Szűcs Erika (szociális és munkaügyi miniszter) és Horváth Ágnes (egészségügyi miniszter) is.

Ezzel el is érkeztünk Bajnai Gordon kormányához, amely szomorú statisztikával rendelkezett.

Megalakulásakor ez volt az egyetlen az Európai Unió tagállamainak kormányai közül, melynek nem volt női tagja.

Magyarországon ezt megelőzően 1996-ban fordult elő utoljára, hogy a hivatalban lévő miniszterek közt nem volt nő, míg az utolsó olyan kormány, melyet teljes hivatali ideje során kizárólag férfiak alkottak, Boross Péter kormánya volt.

És mi a helyzet Orbán Viktor miniszterelnökségével? Ha a rendszerváltás utáni kormányokat nézzük, Orbán hű volt ahhoz a kijelentéséhez, hogy nem foglalkozik nőügyekkel. Második kormányában (2010-2014) egyedül Németh Lászlóné képviselte őket nemzeti fejlesztési miniszterként, de ezután Bajnai Gordon nyomdokaiba lépett,

2014 és 2018 között egyetlen miniszteri posztot sem töltött be nő,

Hogy ezen Orbán miért változtatott, nem lehet tudni, de a négyéves ciklus végére Varga Judit igazságügyi miniszter, Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és Novák Katalin család-és ifjúságügyi miniszter is csatlakozott a kabinethez.

Úgy tűnik azonban, hogy Novák Katalin köztársasági elnökké választásával a kormány női tagjainak száma is a harmadára csökkent: a 14 miniszterből Varga Judit az egyetlen nő, aki helyet kaphat a kormányüléseken.

Ezek után nincs mit csodálkozni azon, hogy a Nemek Közötti Esélyegyenlőség Európai Intézete (EIGE) rangsorán – mely minden évben a nők és férfiak közötti esélyegyenlőséget vizsgálja – Magyarország évek óta az utolsó előtti helyen szerepel. És ezen valószínűleg az új köztársasági elnök személye sem fog változtatni.