Sokszor azért késik a mentő, mert az adott ingatlanon nem szerepel házszám

A Magyar Posta és a mentőszolgálat közös kampányban szólította fel a lakosságot, hogy tegyék rendbe a névtáblákat, házszámokat, társasházi épületeket azonosító jelzéseket.

  • hvg.hu hvg.hu
Sokszor azért késik a mentő, mert az adott ingatlanon nem szerepel házszám

A lakosság feladata, hogy az ingatlanjaikon kint legyen a házszám, és olvashatóan szerepeljenek a tulajdonosok nevei is, ha ugyanis nincs házszám az épületen, akkor a postai küldeményeket nem tudják kézbesíteni. A Magyar Posta a heol.hu megkeresésére elmondta, hogy a mentőszolgálattal közös kampányban hívták fel a figyelmet a hiányzó névtáblák, levélszekrények és házszámok lakossági pótlására, felhívásukra pedig 800 ezren pótolták hiányosságaikat. Utcanévtábla hiánya esetén az önkormányzatok az illetékesek.

A kampány után átlagosan tíz százalékkal nőtt azok száma, akik pótoltak valamiféle hiányosságot, közülük is kiemelkedik azok aránya, akik a kampány hatására olvashatóan kiírták a nevüket.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője a heol.hu kérdésére elmondta:

A mentőszolgálat munkatársai esetében életek múlhatnak egy-egy perc különbségen, ezért is fontos, hogy egy ingatlant azonnal meg lehessen találni cím alapján.

„A helyszínre jutás olyan településeken még nehezebb lehet, ahol többlakásos társasházak is találhatók. Gyakori ugyanis, hogy a lépcsőházak száma, betűjele nincs ott a falon, így értékes percek telhetnek el azzal, míg a mentősök megtalálják a pontos lakótömböt. Ám az is előfordul, hogy a kaputelefon névtábláin nincsenek kint az ott lakók nevei” – mondta Győrfi.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?