A köztársasági elnök tavaly decemberben költözött be a Karády-villaként ismert budapesti ingatlanba, az állami tulajdonban lévő épület felújítására és berendezésére 300 millió forintot biztosított a kormány – értesült a HVG. Információink szerint tavaly november óta 25 millió forintot költöttek a ház ingóságaira.
Az állam Novák Katalin elnöksége idején 280 millió forintért újította fel a Béla király úti köztársasági elnöki rezidenciát, de Sulyok Tamás államfőként már nem ebbe az ingatlanba költözött be, hanem a Budapest XII. Kerületében található Művész úti villába.
A Béla király úti komplexumot ugyanis – amelyet Novák Katalin idején felszerelték mozi- és sminkszobával is – eladja az állam, az ebből származó bevétel pedig a tervek szerint akár 20 milliárd forint is lehet.
A felújítás az új, Művész úti államfői rezidencia esetében sem maradt el, a munkákra pedig a kormány a 300 millió forintot biztosított
– tudta meg a HVG. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság tájékoztatása szerint ebből az összegből
Azt ugyanakkor külön kérdésre sem árulták el, hogy tételesen mennyit költöttek az egyes berendezésekre és fejlesztésekre, valamint hogy melyik vállalkozó végezhette el a munkákat, ezért a HVG a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult.
A Blikk korábban arról írt, hogy Sulyok Tamás tavaly decemberben költözött be a Művész úti házba, előtte pedig csaknem két évig tartott az állami tulajdonban lévő ingatlan felújítása. (A köztársasági elnöknek a lap cikke szerint nem volt olyan kérése, ami pluszköltséget jelentett volna az eredeti tervekhez képest.) A liftes épület alsó szintjén tárgyalótermet alakítottak ki protokolláris célokra, míg az emeleten a köztársasági elnök saját lakrésze található, ami a lap szerint „elég nagy lesz ahhoz, hogy a családtagok, főként az unokák is ott vendégeskedjenek”.
A berendezéssel kapcsolatban a Sándor-palota a HVG megkeresésére azt közölte, hogy 2024 novembere óta 25 millió forint értékben vásároltak ingóságokat.
Sulyok Tamás államfői pozíciója előtt az Alkotmánybíróság (Ab) elnökeként is jogosult volt rezidenciára. A hivatalos tájékoztatás szerint az Ab 1992 óta ugyanazt a XII. kerületi ingatlant ajánlotta fel a testület mindenkori elnökének: ez a több mint 200 négyzetméteres épület egy 1900 négyzetméteres telken állt. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor 2020-ban – azaz Sulyok Tamás elnöksége idején – visszaadta ezt az ingatlant a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek, és egy másik ingatlant jelölt ki a mindenkori elnök rezidenciájául. Ez a II. kerületi épület 250 négyzetméteres, de tartozik hozzá egy 40 négyzetméteres alagsor és egy 23 négyzetméteres garázs is.
Ennek felújítására is tízmilliókat költöttek, az Alkotmánybíróság tájékoztatása szerint a munkákra négy év alatt csaknem 70 millió forint ment el a szervezet költségvetéséből. (Arra a kérdésünkre nem válaszolt a Sándor-palota, hogy Ab-elnöksége idején itt lakott-e Sulyok Tamás.)
A törvény alapján az állam igény esetén Varga Zs. Andrásnak, a Kúria elnökének és Kövér László házelnöknek is biztosít lakhatási lehetőséget, de a HVG megkeresésére mindkét helyről azt közölték, hogy a vezetők nem élnek ezzel a lehetőséggel.
Kövér László esetében ugyanakkor 2017-ben felmerült, hogy a Parlament melletti Balassi Bálint utcában jelölnek ki neki egy rezidenciát abban a neogótikus házban, amit átépítettek és felújítottak. Közérdekű adatigénylésünkre viszont, amelyben egyebek mellett azt kérdeztük, hogy a házelnök milyen ingatlant kapott használatra az államtól 2010 óta, az Országgyűlés sajtóirodája azt közölte: „Házelnök úr nem kapott lakást, így költségek sem merültek fel”.
Korábban a Tisza Párt tanácsadójáról, Ruszin-Szendi Romuluszról írta meg az Index, hogy vezérkari főnökként egy több száz millió forintot érő villát kapott használatra. A Honvédelmi Minisztériumot megkérdeztük, hogy utódjának milyen ingatlant biztosítanak, de válasz egyelőre nem érkezett.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a szombati Pride. Nemzetközi lapszemle.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
