Karácsony Gergely: A következő augusztus 20-áig eldől, szabad polgárok vagy elnyomott alattvalók leszünk-e

A főpolgármester ünnepi beszédében hangsúlyozta, eldől az is, hogy „jelent-e még valamit Szent István öröksége, amely nemcsak megtartotta a magyarságot, de bekapcsolta Európába”.

  • HVG HVG
Karácsony Gergely: A következő augusztus 20-áig eldől, szabad polgárok vagy elnyomott alattvalók leszünk-e

Szent István azzal tette a legtöbbet a magyarság megmaradásáért, hogy Európához kötötte az ország sorsát. Úgy őrizte meg az állam szuverenitását, hogy közben bekapcsolta Európa gazdasági és kulturális vérkeringésébe. Európa értékközösségének tagjaként képviselni az önbecsülésünket – így lehet, és így érdemes ma is

írja augusztus 20-i köszöntőjében Karácsony Gergely főpolgármester.

Karácsony szerint „Magyarország születésnapja idén közös hazánk újjászületésének reményét is hordozza”, majd hozzátette, „az államalapítás ünnepén sokunkban feléled az állam újraalapításának vágya”. Karácsony úgy látja, „sok minden táplálja a változás esélyét”, amelynek része a jogegyenlőség, a demokrácia és az emberi méltóság visszaállítása is.

De képes-e ezt a feladatát ellátni az az állam, amelyet a közjó szolgálata helyett a kiváltságok szolgálatába állítottak? Megvédi-e polgárait az az állam, amelyik egy részüket megbélyegzi? Mi a magyar állam akkor, ha az ország szuverenitását nem egy diktatúra beavatkozásától, hanem a civil szervezetektől és a szabad sajtótól félti?

– teszi fel a kérdést a főpolgármester.

Az állam szerepének újragondolása az emberi jogok és a méltóság védelmén kell, hogy alapuljon, hiszen az igazságos társadalom alapja az emberi méltóság tisztelete, ami túlmutat a jogszabályokon, és erkölcsi kötelezettségként is értelmezhető, folytatta Karácsony, majd Esterházy Péter írótól idézve azt írta:

Ha a kereszténység és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata közül legalább az egyiket komolyan venné a társadalom, a politikai elit, nem csak szemforgatón zsolozsmázná őket és papolna róluk, akkor előbbre tartanánk, vagy legalábbis világosabban látnánk. Talán még azt is látnánk, hogy a közösségek bajaira ugyan nem érthetetlen válasz a. közösségek önzősége, de nem megoldás. Így nincs tovább.

„A változáshoz szükség van egy új alkotmányra is, mert az most nincs, de nem elég a kritikát gyakorolni, szeretni is kell a hazát és a közös politikai értékeket” – jegyezte meg a főpolgármester. „Az új alkotmánynak a polgárokat kell védenie a hatalomtól, nem fordítva, és társadalmi többség által elfogadott formában, akár népszavazással kell életbe léptetni. Az új alkotmánynak az egyenlőséget, a közösségépítést és az emberi méltóságot kell előtérbe helyeznie, szem előtt tartva, hogy a magyarok sokfélék, de egyenlőek” – tette hozzá Karácsony, majd kiemelte: „Mi, Budapesten ehhez ragaszkodunk”.

A következő augusztus 20-áig eldőlhet, hogy szabad polgárai vagy elnyomott alattvalói leszünk-e annak az államnak, amely nem a hatalmasokért, hanem mindannyiunkért kell léteznie. Eldől majd az is, jelent-e még valamit Szent István öröksége, amely nemcsak megtartotta a magyarságot, de bekapcsolta Európába. Vagy marad egy forró nyári nap, no meg a fennhéjázó tűzijáték, amelyről minden évben elmondhatjuk, hogy még drágább, mint a tavalyi

– zárta sorait.