Hollandia a legtöbb régi EU-tagországhoz hasonlóan azzal a feltétellel egyezett bele az Európai Unió kibővítésébe, 10 új tagállam, köztük Magyarország tavalyi felvételébe, ha az új tagok állampolgárainak munkavállalását saját területén néhány évig még korlátozhatja. Ez sérti az új tagállamok érdekeit, s – mint az elmúlt egy év munkaerőpiaci történései mutatták – indokolatlan is, ám törvényes.

A holland hatóságok azonban egy lépéssel továbbmentek ezen az úton, s ez az, amit az Európai Bizottság már szabálysértőnek talál: azokat is munkavállalási engedély beszerzésére kötelezik, akiket cégük küldene ideiglenes munkára Hollandiába, feltéve, ha valamelyik kelet-közép-európai új tagország vállalkozásáról van szó, mert a régi tagok esetében nincs ilyen rendelkezés. S a lépés diszkriminatív jellegét a bizottság szerint csak fokozza, hogy a munkavállalási engedélyek kiadása lassan halad, s így a kelet-közép-európai cégek számos pályázati lehetőségtől, megrendeléstől elesnek.

A szerdai brüsszeli bejelentés szerint az Európai Bizottság számos panaszt kapott ebben az ügyben az érintett országokból. A brüsszeli testület közleménye szerint ez a holland gyakorlat sérti a szolgáltatások nyújtásának szabadságára vonatkozó EU-rendelkezéseket.

A hollandok június elején elutasították az EU-alkotmány ratifikálását, s szakértők szerint ennek egyik oka az európai unió kibővítésével szembeni tiltakozás volt. Ráadásul a döntéshozókra egyre nagyobb nyomás nehezedik a holland munkaerőpiac védelme érdekében, mert a gazdasági növekedés lassulóban van (a tavalyi 1,3 százalék helyett idén már csak 0,4-0,5 százalék várható), miközben a munkanélküliség a 2003-as 3,8 százalék és a tavalyi 4,7 százalék után idén már 5,2 százalékra nő majd.