A miniszter szerint a külföldi munkaerő segítséget jelent a brit gazdaságnak, de ekkora tömegű beáramló munkaerő jogosan okoz félelmet a közszolgáltatások megterhelését illetően.

Angliában egyre élesebbé válik a vita arról, hogy a britek megnyissák-e munkaerőpiacukat a várhatóan 2007-ben csatlakozó Románia és Bulgária munkavállalói előtt.

A magát eddig regisztráló 427 ezer bevándorló munkavállaló 36 ezer hozzátartozót hozott magával Nagy-Britanniába, s 27 ezer gyermek esetében folyamodtak és kaptak segélyt a szülők.

A brit kormány eredetileg úgy számolt, hogy évente 15 ezerrel bővíti az ország munkaerőpiacát, ha engedélyezik a friss EU-tagok polgárainak a munkavállalást. De 2004 májusa és 2006 júniusa között 427 095 munkavállalási kérelmet nyújtottak be. Ennek több mint fele – 264 560 - lengyelektől érkezett, a többi Csehországból, Észtországból, Magyarországról, Lettországból, Litvániából, Szlovákiából és Szlovéniából.

A kormány értékelése szerint a bevándorló munkaerő hiányszakmákba érkezett, főleg adminisztrációs területre, valamint a szolgáltatásba és a vendéglátóiparba. Figyelemre méltó, hogy a bevándorlók hulláma nem lankad: idén március és június között 50 ezer vendégmunkás regisztráltatta magát.

Tony McNulty a BBC News 24 híradónak cáfolta, hogy a kormány erősen alulbecsülte a bevándorlók számát - mint mondta, annak idején azok számát próbálták meg prognosztizálni, akik a végleges letelepedés szándékával érkeznek az országba. Szerinte az új tagországokból kiáramló munkaerő gazdaságilag produktív, és ez jelentősen növeli a brit gazdaság értékét.

Amikor 2004-ben tíz ország csatlakozott az EU-hoz, Nagy-Britannia egyike volt azon kevés régi tagállamnak, amely teljes egészében megnyitotta munkaerőpiacát az új tagországok polgárai előtt is. Az viszont könnyen elképzelhető, hogy Románia és Bulgária lakosai előtt zárva marad a brit munkaerőpiac, noha ez még nem eldöntött.