Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Az ajánlott nyolc óránál 19 százalékkal kevesebbet alszanak a vállalatvezetők a válság miatt - áll a holland Philips elektronikai cég által hétfőn közzétett jelentésben.
Az öt országban - Hollandiában, Nagy-Britanniában, Németországban, az Egyesült Államokban és Japánban - vállalati alkalmazottak körében felvett kérdőívek azt mutatják, a munkahelyi stressz miatt az amerikaiak veszítik a legtöbb alvásidőt. Az ottani megkérdezettek 30 százaléka ennek tulajdonította a pihenési szokásaiban bekövetkezett változásokat, Hollandiában ez az arány csak 12 százalék volt. Egyébként a hollandok alszanak a legtöbbet, 24 százalékkal többet, mint más nemzetek.
Németországban, Nagy-Britanniában és Japánban a megkérdezettek 27, 24, illetve 20 százaléka szenved álmatlanságban, vagy alszik kevesebbet munkája miatt. A válaszadók nagy többsége - 61 százaléka - elismerte: munkája okolható azért, hogy nem alszik eleget.
A Philips adatai szerint a nem elegendő alvás a cégek számára milliós veszteségeket jelent: éves átlagban ez 6,2 munkanap teljesítményét befolyásolja. Nagy-Britanniában (ahol az éves átlag 6,7 nap) ezt fejenként 850 font (272 ezer forint) veszteségre becsülik, ami a brit gazdaságnak évi 3,6 milliárd fontjába (1163 milliárd forint) kerül.
Az alvás nem lehetséges választás, hanem kulcsfontosságú az egészség szempontjából - mondta David White, a Philips orvos-igazgatója, aki hozzátette, hogy a nem elegendő alvás súlynövekedést, cukorbetegséget és még infarktust is okozhat. A tanulmányból kiderül, hogy a megkérdezettek 96 százaléka tisztában van a kevés alvásnak az egészségre gyakorolt káros következményeivel, de csak 27 százalékuk fordul orvoshoz a probléma kezelése érdekében.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Miért érthető, hogy pont a zebrák zavarják annyira az embereket, és nem a jachtos luxizások?
A digitális nyelvi szuverenitás nem grandiózus ambíció, hanem kulturális szükségszerűség – érvel Balog Ádám, Pereczes János és Gaál Norbert.