szerző:
MTI

A szakképzés megreformálásának fontos feladata, hogy a gazdaság szereplőit, elsősorban a Kereskedelmi és Iparkamarát is szorosan bevonják a szakképzés megszervezésébe, irányításába a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért felelős miniszteri biztosa szerint.

Az idei az első olyan szakképzési tanév, amikor több szakmában a hagyományos, 4-5 éves képzés mellett úgynevezett előrehozott szakképzés is indult. Ennek lényege, hogy az általános iskolát végzett tanulók a szakiskolában három szakképző évfolyam elvégzését követően szakmai vizsgát tehetnek, és 17 éves korukra szakképesítést szerezhetnek. Az eddigi gyakorlat szerint 4-5 évet kellett szakiskolába járniuk a fiataloknak, hogy szakmai vizsgát tehessenek.  

Garai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért felelős miniszteri biztosa az országos szakképzési tanévnyitó értekezleten elmondta: az előrehozott szakképzés tapasztalatainak feldolgozása alapján döntnek arról, hogy milyen mértékben és hogyan honosodjon meg a 9. osztályra épülő hároméves szakképzés.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára már korábban jelezte: a kormány átalakítja a szakképzés rendszerét, és azt tervezi, hogy fokozatosan bevezeti a 9.évfolyamtól kezdődő hároméves szakiskolai képzési rendszert. Garai Péter a tervekről elmondta: a kamarával közösen tervezett feladatok többek között a gépészeti, építőipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari szakképesítések tartalmi elemeinek átdolgozása a gazdaság igényeinek megfelelően, valamint a szintvizsgák rendszerének kibővítése.

Hozzáfűzte: a hiány-, illetve preferált szakképesítések körének meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok keretein belül történne. A miniszteri biztos ismertette: megfontolják azt is, hogy a hároméves képzés végén letett szakmai vizsga után egyfajta gyakornoki rendszerben történő egyéves továbbfoglalkozatási rendszert vezessenek be. Ez gyakorlatilag a pályakezdő szakmunkás munkabérének támogatását jelenti maximum egy évre.

Megszervezik a képzés felügyeleti rendszerét is, amely a gyakorlati és az elméleti oktatásra egyaránt vonatkozik - mondta Garai Péter. Emellett tervezik a szintvizsgák minél szélesebb körben történő bevezetését, mivel a tapasztalatok szerint ezek nagyon jó minőségellenőrzési módszerként működnek, valamint szakmák szerint differenciált iskolai normatív finanszírozási rendszert vezetnének be - tette hozzá.

Czomba Sándor a tanévnyitón hangsúlyozta: a kormány azon célkitűzése, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet teremt, nagy kihívás, de nem megvalósíthatatlan feladat. Magyarországon jelenleg mindössze 500.000 ember vesz részt a termelésben, ráadásul az inaktívak és a munkanélküliek között 900.000 olyan ember van, akiknek semmilyen szakképesítése nincs - mondta.  Az, hogy egy befektetés hová települ, az az infrastruktúra és az adórendszer mellett attól is függ, hogy rendelkezésre áll-e megfelelő minőségű és mennyiségű szakképzett munkaerő - emelte ki Czomba Sándor.

Felhívta a figyelmet a pályaorientáció és a pályakövetés fontosságára, és hangsúlyozta: változtatni kell azon, hogy az iskola közelsége, vagy épp a kollégium megléte befolyásolja a szakmaválasztást, nem pedig az, hogy valójában mi szeretne lenni, és miben lát alternatívát, perspektívát a diák. Elmondta: a szakképzési rendszert azért kell átalakítani, mert a jelenlegi, 5-6 éves képzés kiadott bizonyítvány mögött gyakran nincs a munkaerőpiacon, a gyakorlatban is értékelhető tudás. Czomba Sándor ismét megerősítette, hogy - elsősorban a manuális készségeket igénylő szakmákban - a képzési idő rövidítését, valamint a gyakorlatorientált képzés megerősítését tervezik.

Madarász Sándor, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium politikai főtanácsadója a készülő új közoktatási törvényről szólva elmondta: a törvényt 2011 tavaszára tervezik elfogadni, és bevezetése a jövő tanévtől, fokozatosan történne. Hangsúlyozta: a törvény egyik mottója a "megőrizve megújítani" lenne, és deklarálnák, hogy a pedagógusok kezében van a jövő. A törvény, - amely kerettörvényként terveznek kidolgozni - a szülő, a diák és a pedagógus összhangjára, közös érdekeinek megjelenítésére is hangsúlyt helyezne.

Karrier

Terítéken a szakképzés: melyek a gyenge pontok?

Cs. Kádár Péter hangmérnök-újságíró, a Magyar Rádió volt munkatársa 18 évig maga is oktatott hangmestereket, újságírókat. Oktatásszervezőként is dolgozott, jelenleg hallgatóként vesz részt az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) képzéseinek egyikén. Mint hallgatót és mint szakembert kérdeztük a képzésről.

Karrier

Mennyit ér egy jó szakma?

A felsőoktatás ontja a piacképtelen diplomával, elavult tudással rendelkezők tömegét, akikre a pálya vagy az ország elhagyása vár. A fiatalok fejében ott zeng az életen át tartó tanulás eszméje, amit sokszor félreértelmeznek. Az egész életen át tartó tanulás ugyanis nem azonos a formális képzésben eltöltött egyre hosszabb idővel, sem az OKJ bizonyítványok vagy diplomák halmozásával.

Kutya világ jön a vállalatokra: elemzők szerint 100x-osára nő a biztonsági incidensek száma

Kutya világ jön a vállalatokra: elemzők szerint 100x-osára nő a biztonsági incidensek száma

Felminősítette Magyarországot az Standard & Poor's

Felminősítette Magyarországot az Standard & Poor's

Orbán nácizására fasisztázással válaszoltak a szocialisták, a lista a párt negyedének nem tetszik

Orbán nácizására fasisztázással válaszoltak a szocialisták, a lista a párt negyedének nem tetszik

Sörevolúció

Sörevolúció

Kicsit elfajult a szülinapi fotózás, bele is bukott a brazil Vogue divatszerkesztője

Kicsit elfajult a szülinapi fotózás, bele is bukott a brazil Vogue divatszerkesztője

Felmentették azt a román bandát, amelyik több mint száz gyereket vitt ki Angliába koldulni

Felmentették azt a román bandát, amelyik több mint száz gyereket vitt ki Angliába koldulni