szerző:
Faigl Zoltán
Tetszett a cikk?

Hosszú távú, cafeteria juttatások alkalmazását javasolják a biztosítók a munkáltatóknak, amivel a dolgozók is jobban járhatnának. Azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar munkavállalókat jobban foglalkoztatja a napi megélhetés, mint a nyugdíjuk.

"A jövőtudatos dolgozók nem csak olyan juttatásokkal ösztönözhetők, melyeket azonnal el tudnak költeni a hipermarketben, hanem a munkáltató egészséget, különleges elbánást, gondoskodást, gyógyulást, megtakarítást, biztonságot is kínálhat dolgozóinak" - hangzott el kedden, a Lurdy Házban a Cafeteria Trend magazin által szervezett Munkáltatói gondoskodás konferencián, melyen Magyarország vezető biztosító és nyugdíjszolgáltató cégeinek képviselői tartottak előadást.

A hosszú távú cafeteria juttatásokkal a munkáltató és a munkavállaló egyaránt jól járhat, ugyanis azon túl, hogy ezek kedvezményes adózás alá esnek, általuk a munkavállalók is szívesebben dolgoznak az adott cégnél - vélték biztosítók képviselői. Viszont a tapasztalatok azt mutatják, hogy a dolgozók a mindennapi megélhetéshez szükséges, azonnal elkölthető juttatásokat részesítik előnyben, és a nyugati országokban bevett nyugdíj előtakarékosság még várat magára.

Gyerekcipőben

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás egy 2003-as EU-s direktíva nyomán 2007-ben jött létre Magyarországon. Bár a törvény, ami lehetővé teszi, hogy az általános nyugdíjszolgáltatás keretein túllépve olyan lehetőséget biztosítson a munkavállalóknak, mellyel az időskori öngondoskodást segíti elő, már 2008-ban hatályba lépett, az ötlet még gyerekcipőben jár Magyarországon, ugyanis az első ilyen szolgáltatást kínáló cég 2011-ben jött létre.

Jelenleg a magyar munkáltatók körében az látszik, hogy a legtöbbnek - 35 százaléknak - egyáltalán nincs kialakított gondoskodási programja. A Cafeteria Trend felmérésében részt vevő 430 válaszadó közül 25 százalék érzi úgy, hogy már kialakított programmal rendelkezik, 22 százalék  finom, 3 százalék durva átalakításokat végezne, 3 százalék pedig teljesen megszüntetné a foglalkoztatói gondoskodást.

A konferencia egyik könyvelőként dolgozó résztvevője a hvg.hu-nak azt mondta, munkája során azt tapasztalja, hogy az emberek nem szeretik az előtakarékoskodást, jobban örülnek, ha kézbe kapják a pénzüket és azonnal elkölthetik. A könyvelő szerint ez annak köszönhető, hogy a családok többsége állandó pénzhiánnyal küzd. Úgy vélte, amíg az emberek a miden napi megélhetéssel küzdenek, nem fognak a nyugdíjukon gondolkozni. 

A lottó ötösben bíznak

Egy felmérés szerint a munkavállalók többsége úgy véli, nem éri meg a nyugdíjat, de a magyarországi tendencia ezzel szemben azt mutatja, hogy egy átlagember 18-20 évet tölt nyugdíjasként. A megkérdezettek jelentős százaléka nagyobb lottó- vagy totó nyereményben bíznak az esetleges időskori anyagi problémáik megoldásaként.

A magánnyugdíjak államosítása óta azonban jól látható, hogy elkerülhetetlenné vált az időskori öngondoskodás. A jelenleg aktív korúak aligha számíthatnak a megélhetéshez elegendő állami nyugdíjra, szakemberek szerint akár 60 százalékos jövedelemcsökkenés is bekövetkezhet a munkabérhez. "Van Magyarországon egy generáció, aki olyan korban nőtt fel, amikor az állam gondoskodott a nyugdíjas évekről. Ma viszont ha nem gondoskodsz magadról, más nem teszi meg helyetted - mondta a hvg.hu-nak az előadások szünetében az egyik résztvevő.

A nyugati, fejlettebb országokkal ellentétben itthon még nem vert gyökeret az előtakarékosság eszméje, szakemberek tapasztalata szerint a munkavállalók többsége úgy vélte, ráér nyugdíj előtt gondolkodni, miből kompenzálja az aktívkori kereset és a nyugdíj közötti, akár hatvan százalékos bevételkiesést.

Állami nyugdíj helyett...

"Szükség van az öngondoskodási eszme elültetésére a fiatal fejekben" - mondta Nagy Csaba, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztárának ügyvezető igazgatója. A vezető szerint  hazánkban "a pénzügyi kultúra - kortól függetlenül - alacsony az uniós átlaghoz képest," és bár az előtakarékosság, majd nyugdíjas korban az öngondoskodás a fejlettebb országokban már bevált, a magyar munkavállalók közül egyelőre kevesen tesznek félre az idős korra, sőt a szakértői tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek amint hozzáférnek megtakarításaikhoz, gondolkodás nélkül elköltik az összeget.

Ezt jól példázza az állami nyugdíjpénztárba történő átlépés után a magánnyugdíjak után keletkezett reálhozam kifizetése. Az OTP által végzett felmérés szerint a megtakarítást ügyfeleik 57 százaléka elköltötte a mindennapi kiadásokra, 18 százalékuk hiteleit törlesztette a pénzből, a fennmaradó 25 százalék pedig nyaralásra autóvásárlásra, vagy valamilyen élvezeti cikkre költötte az évek alatt megtakarított pénzét. A konferencia egyik résztvevője például arra panaszkodott, hogy gyártósori dolgozóiknak hiába adnak üdülési csekket, hogy kipihenhessék a monoton munka által okozott stresszt, szinte egytől egyig eladják az utalványokat; "nálunk csak az azonnal elkölthető juttatásoknak örülnek a dolgozók." Váradi Péter, az AXA Egészségpénztár Igazgatótanácsának elnöke prezentációjában hangsúlyozta, akkor megfelelő a cafeteria, ha a munkáltató számára kevesebb költséggel jár, mint a bér kifizetése, növeli a munkaerő értékét, ugyanakkor a dolgozó számára is értéket képvisel.

"A csoda benned van"

Ezzel a címmel tartott előadást Béres Alexandra, aerobik oktató és személyi edző. Az aerobik maraton 2005-ös győztese úgy vélte, a munkáltatói gondoskodáshoz a megelőzés is hozzá tartozik, "mostanában már egyre több cég próbál fitness bérletet adni a dolgozóknak és ösztönzik őket arra, hogy mozogjanak. Munkáltatói szempontból is érdemes odafigyelni, hogy az alkalmazottak egészségesek legyenek, ugyanis a mozgás által közérzetük, ezáltal munkateljesítményük is jobb lesz" - mondta az edző.

Nem volt megfelelő jegye, a vonatról leszállva rátámadt a jegyvizsgálóra

Nem volt megfelelő jegye, a vonatról leszállva rátámadt a jegyvizsgálóra

Megtörtént az elképzelhetetlen a Manchester Cityvel, de mi lesz ezután?

Megtörtént az elképzelhetetlen a Manchester Cityvel, de mi lesz ezután?

Die Presse: Európa 1945 óta nem volt ennyire súlyos helyzetben

Die Presse: Európa 1945 óta nem volt ennyire súlyos helyzetben

2028-ban elindít egy rakétát a SpaceX, és ami utána jön, az mindennél fontosabb lesz

2028-ban elindít egy rakétát a SpaceX, és ami utána jön, az mindennél fontosabb lesz