Az 55 év feletti nők mellett a válság hatására a 20-24 év közötti nők kerültek veszélyeztetett helyzetbe a munkaerőpiacon – mondta Szalai Piroska miniszteri biztos a Nők a nemzetgazdaságban című sajtóbeszélgetésen kedden. A rendezvény meghívottja volt még Pongrácz Tiborné, KSH Népességtudományi Kutatóintézetének Igazgatóhelyettese, valamint Mágori Józsefné Andrea és Ékes Ilona képviselők (Fidesz).

Szalait Piroskát Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nevezte ki a nők munkaerő-piaci helyzetének a javítására. Ennek a fiatal korosztálynak a foglalkoztatottsága 14,5 százalékot esett az elmúlt tíz évben, míg az Európai Unióban ez a szám csupán 3 százalék. A miniszteri biztos elmondta, hogy a nők alacsony foglalkoztatottságának okai többek között a kevés, valamint rossz színvonalú bölcsődei ellátás, valamint a kevés táv- illetve részmunkaidős munkalehetőség. Kutatások szerint a 15-64 év közötti nőknek Magyarországon csupán 4,5 százaléka dolgozik részmunkaidőben, ezzel szemben az EU-ban 18,5 százaléknak van erre lehetősége.

Visszatérés vagy újrakezdés?

A gyorsan változó gazdasági helyzet ma lehetetlenné teszi Szalai Piroska szerint azt, hogy egyes vállalatok 3, 6 vagy 9 évig változatlanul fenn tudják tartani a kismama munkahelyét. Elmondta, hogy a munkaadók erre csak fél, legfeljebb egy évig vállalkoznak, egyébként biztosan be kell tölteni a munkakört. Igaz, hogy az anya munkáját egy határozott időre felvett dolgozó látja el, de a visszatéréskor ebből több probléma is lehet.

Például gondot okozhat az, hogy amíg az anyuka gyesen volt, olyan szinten kiesett a cég mindennapi ügyeiből, hogy a vezetőség nehéz szívvel venné vissza tudva, hogy vele szinte mindent az elejétől kell kezdeni, míg az őt helyettesítő munkatárs az elmúlt évek hatására tökéletesen átlátja a vállalat működését. Emiatt az anya visszatérése inkább problémát és költséget generálhat a cégnek.

Szalai Piroska ennek a helyzetnek a megoldását abban látja, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv keretein belül 2013-tól a kormány két évig állja a munkahelyre visszatérő anyukák járulékait, bruttó százezer forintig. Arra a kérdésre, hogy miből lesz pénz megvalósítani a munkahelyi akciótervet, Szalai Piroska úgy reagált, hogy ez egy "nagyon jó kérdés", azonban ebben a témában ő nem kompetens.

Akinek nem kell Matolcsyval egyetértenie

Szalai Piroska szerint az OECD-adatokat elemezve kimutatható, hogy a részfoglalkoztatás és a gyermekvállalási kedv szorosan összefügg, vagyis minél több a részmunkaidőben foglalkoztatott nők száma, annál több gyermek születik. Újságírói felvetésre, miszerint a Matolcsy-féle baby boom szerepet játszhatott-e abban, hogy növekedetett a születések száma (Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint ez részben annak köszönhető, hogy bevezették az egykulcsos adót – a szerk.), Szalai Piroska igennel felelt. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese, Pongrácz Tiborné azonban azt mondta, neki Matolcsy nem a főnöke, így nem kell vele egyetértenie, majd hozzátette, még mindig tragikusak az adatok, és azok csak a 2010-es mélyponthoz képest javultak.

Javarészt a nők végzik a láthatatlan munkát, vagyis a házimunkát – számolt be Pongrácz Tiborné, az általa említett felmérések szerint a magyar nők harminchatszor annyi házimunkát végeznek el, mint a férfiak – ezzel szemben Németország kelei részében ez a szám tizenegyszeres. A demográfus szerint mindez az értékrendre, a hagyományokra, a tradíciókra vezethető vissza, ami, bár nagyon lassan, de változóban van. Egyre fontosabbá válik a munka, ezt az is mutatja, hogy a megkérdezettek 70 százaléka úgy nyilatkozott, a munkahelyi problémákat megszenvedi a család, de fordítva ez nem történhet meg. Ebben legalább ugyanolyanok vagyunk, mint a többi ország, hiszen ezen a téren nincsen jelentős eltérés.