Épp egy órája van rám, amikor sikerül videohívásban beszélnem vele. Csatlós Csilla coach egy horvát határ melletti kis faluban, Bázakerettyén él, ahol éttermet és hotelt vezet. Annak ellenére, hogy az ügyfelei nagy része Pesten van, sosem akart a fővárosban élni. Azt mondja, nem is tudná elképzelni az életét a nyugalom nélkül, amelyet ez a falu teremt meg a számára.

Étteremvezetés mellett Csilla felsővezetőket is coachol, sőt a témában blogot, cikkeket és könyvet ír. Két gyereke és párja van, és a Zala megyei Bázakerettyéről hetente kétszer utazik Pestre az ügyfelei miatt. Csatlós Csilla tudatosan vezeti az életét, és nem engedi túlterhelni magát. Ahogy fogalmaz:

„Keservesen megtanultam nemet mondani”.

A vidéki élet, a hotel és az étterem ugyanakkor ki is egészíti a szakember munkáját, mivel sok esetben itt tart ügyfeleinek csoportos tréningeket. Szerinte fontos, hogy az emberek időt szánjanak magukra, egy komoly önismereti kurzust ugyanis nem lehet három óra alatt lezavarni egy kávézóban.

Csatlós Csilla szigorú keretek között dolgozik. Kizárólag hétfőtől péntekig, reggel 8 és délután 5 között érhető el ügyfeleinek, a maradék időt a családjára és magára szánja. Csoporttal heti egy alkalommal dolgozik, és nem vállal egyszerre többet öt egyéni ügyfélnél – a jó teljesítéshez ugyanis szüksége van a feltöltődésre.

Csatlós Csilla ezen kívül nonprofit területen dolgozó, a tanácsaiért fizetni nem tudóknak is segít. „Sok olyan ember van, aki önmagát beáldozva szolgál egy ügyet. A civil szervezetekre iszonyú teher hárul a magyar társadalomban, mivel az állam nem veszi ki a részét fontos feladatokból” – mondja.

A munka-magánélet egyensúlyának felborulása

A szakembert elsősorban olyan emberek keresik meg, akik a kiégés valamelyik fázisában vannak, sőt azt állítja, hogy nem ismer olyan felsővezetőt, aki soha nem volt kiégve. A kliensek főként saját elhatározásukból jönnek hozzá, a szakember nem is szeret olyan ügyfeleket vállalni, akiket kényszer, és nem a belső meggyőződésük hajtja.

„A legtöbben azzal érkeznek, hogy nem tudják, mi van velük, de érzik, valami nem kerek, nincsenek jól”

– meséli. Csatlós Csilla szerint a férfiak még a nőknél is kevésbé tudják beazonosítani az érzelmeiket. Nem merik bevallani félelmeiket: hogy rettegnek például az öregedéstől, vagy hogy a fiatalabbak kiszorítják őket a pozíciójukból. Sok férfinál erős nyomást jelent a megszokott életszínvonal fenntartása, a család eltartása, de az is gyakori, hogy drága hobbit kell finanszírozniuk.

„Sokan nem tudnak önmagukért felelősséget vállalni. Ezek az emberek állandóan tárgyalnak, hozzák az eredményeket, utaznak, számukra az első a cég, a teljesítmény. Aztán egyszer csak észreveszik, hogy nem tudnak aludni, fáj a gyomruk, naponta egyszer esznek, és csodálkoznak, hogy kezdenek fizikailag leépülni. Sokan csak akkor kapnak észbe, amikor már tragédia történik velük” – mondja. Csatlós Csilla úgy véli, hogy az ilyen helyzetek tisztására tökéletes eszköz a coaching.

Ez első hallomásra furcsának tűnhet, hiszen a kívülálló azt gondolhatná: a magas pozícióba kerüléshez az embernek tisztában kell lennie önmagával. Csatlós Csilla mégis azt állítja, hogy a kiégés – illetve az ezzel összefüggő munka-magánélet egyensúly felborulása – az egyik leggyakoribb probléma a felső vezetők között. Ezért is válhat véleménye szerint egyre fontosabbá a coaching az üzleti életben, sokkal olcsóbb ugyanis egy kiképzett vezetőnek segítséget nyújtani egyensúlya visszanyeréséhez, mint sok millió forintért új vezetőt képezni.

Előítéletek a nőkkel és a vidékiekkel szemben

A szakember tapasztalatai szerint a munka-magánélet egyensúlya még nagyobb jelentőséggel bír egy női vezető életében, mivel a társadalom nem nézi jó szemmel a nők elhivatottságát. Úgy véli, sokkal toleránsabbak vagyunk egy cégért élő férfival szemben, a nőket viszont megbélyegzik, ha a munkájukat a családjuk elé helyezik, vagy nem akarnak gyereket.

Csatlós Csilla a saját bőrén is tapasztalta az előítéleteket. Eredetileg interim menedzserként mások cégeit vezette, és kockázatkezeléssel, válságmenedzsmenttel foglalkozott. Az utolsó ilyen munkája során egy kórháznak volt az igazgatója. Egyetlen női vezető volt rajta kívül magánkórház élén, másutt mindenhol férfiak voltak a vezetők.

A vidékiekkel szembeni gyanakvást viszont még a nőkkel szembeni előítéleteknél is erősebben érzékelte a szakember. „Az emberek egyszerűen nem értik, miért nem él a fővárosban az, akit oda köt a munkája. Holott én nem bírom a pesti tempót, nekem épp elég az az 1-2 nap, amit hetente ott töltök. Én attól tudom jól végezni a munkám, hogy hazajövök ebbe a pici faluba, amelyet 400 hektár erdő vesz körül, és ahol semmi élet nincs már délután.”

Egy ilyen kis faluban még kirívóbb lehet egy ilyen energikus nő példája. De Csatlós Csilla igyekszik nem törődni mások véleményével, bár nem tagadja, okozott neki fejfájást, mások mit gondolnak róla. Ebben a párja jelenti számára a segítséget, aki azt vallja:

„Csak egy embernek kell megfelelni, saját magadnak”.

Csilla szerint épp az a kiégés legbelsőbb oka is, ha valaki nem figyel a valódi énjére, csak arra, mit vár el tőle a környezete.

Az én-idegen munka hosszú távú hatása

Csilla saját hasonló problémáit úgy oldotta meg, hogy eldöntötte: 45 éves kora után csak olyan munkát fog végezni, amit fontosnak tart. „Rájöttem, hogy nem akarok kizárólag azért dolgozni, hogy másoknak profitot termeljek. A pénz sosem lehet motiváció. Akik kiégnek, azoknál épp az a gond, hogy az életük egyetlen motivációja és mozgatórugója a pénz” – véli.

Elmondása szerint a coaching folyamán sokan rájönnek arra, hogy új életet kell kezdeniük. „Hírhedt vagyok a szakmában arról, hogy sokan felmondanak a hozzám járók közül. Én ugyanis azt mondom az embereknek: egy életünk van, amit eltölthetnek úgy, hogy az folyton másokról szól, vagy dönthetnek úgy, hogy a saját életüket élik.”

Arra a kérdésre, vajon mennyire könnyű a mai világban összeegyeztetni az értékteremtést a pénzkeresettel, a szakember azt válaszolja:

„Hiszek abban, hogyha olyat csinálsz, ami jó és értéket teremt, és van rá piaci igény, abból lesz pénz”.

Szerinte nem lehet sokáig büntetlenül az ember alapvető értékeivel ellentétes munkát végezni, mert az én-idegen helyzetek boldogtalansághoz vezetnek. „Hiszek abban, hogyha az ember kitartó, akkor megtalálja azokat a piaci helyeket, ahol megfizetik a tudását és a munkáját, még akkor is, ha nem ez a könnyebb út” – mondja. Az értékteremtés volt az egyik célja Csatlós Csilla nemrég megjelent, Kiégés helyett című könyvének is, amelyet főként azoknak szán, akik nem engedhetnek meg maguknak egy költséges tréninget.

Hidas Judit cikke teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2018/4-es számában.

Vezetőnek tényleg születni kell? Közkeletű tévhit, hogy erre a feladatra csak karizmatikus személyiségek alkalmasak. Megfelelő önismerettel azonban az is lehet jó vezető, aki nem illeszkedik ebbe a sztereotípiába. Martin Bjergegaard és Cosmin Popa Hogyan legyünk vezetők? című könyve azt a kérdést járja körül, mit jelent bölcs, együttérző, pozitív változásokat előidéző vezetőnek lenni. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.