Egy külföldi bejegyzésű cég, amely az Egyesült Államokban folytat üzleti vagy kereskedelmi tevékenységet, szintén adóköteles az Amerikához köthetõ nyereséggel kapcsolatban. A leányvállalat nyereségadója maximum 30 százaléka lehet az osztalék ekvivalens értéknek. A legtöbb amerikai adószabály alkalmazásához elengedhetetlen annak ismerete, hogy a jövedelem földrajzilag hol keletkezett. A külföldiek számára azért is fontos a jövedelem forrását tudni, mert így tudják meghatározni, hogy milyen mértékben vonatkoznak rájuk a szövetségi, állami vagy helyi adók.


A külföldi cég az amerikai tevékenységéből származó nyereség után is adózhat, amennyiben az az Egyesült Államokban végzett kereskedelmi vagy üzleti tevékenységbõl ered. Egy külföldi, aki amerikai viszonylatban nem végez kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet az Egyesült Államokon kívüli bruttó bevétele után átalányadót fizet, melyet általában adóvisszatartás útján gyûjtenek be. Az átalányadó mértéke, amennyiben ezen a külföldi állandó lakhelyének országával kötött szerződés ezt nem változtatja, 30 százalék.

Egy külföldi, aki amerikai viszonylatban folytat kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet egy amerikai állampolgárhoz hasonló módon esik az üzlettel kapcsolatos bevételének adózása alá. Jelenleg a nettó kereskedelmi vagy üzleti bevétel adókulcsa maximum 35 százalék külföldi cég és maximum 39.6 százalék külföldi, nem állandó lakosú magánszemélyek esetében.

Általában a nem állandó lakosú külföldiek csak akkor adóznak, ha a bevételük közvetlenül kapcsolható az Egyesült Államokban végzett gazdasági tevékenységhez köthető.  A kamatot, a haszonbért vagy szerzõi jogdíjat pedig többféle sávban adóztatják, 35 százalékig bezáróan.

Három fontos tényező van, amelyet nem árt cégalapításkor figyelembe venni:

1. Felelősség: A törvényesen bejegyzett cégek önálló létjogosultsággal bírnak. A cég ügymenetéért a vállalat felelős, nem a részvényesek. Vagyis, amennyiben valamilyen oknál fogva beperelik a céget, a vállalat saját vagyona forog kockán, nem pedig a részvényesek magánvagyona. Személyes felelősségünk ez esetben nagymértékben korlátozott.

2. Tulajdonjog: Számos cégforma megszabja, hogy hányan és kik invesztálhatnak a vállalatba. Ha vállalkozásunkba több hazai vagy nemzetközi befektetőt szeretnénk bevonni, olyan cégformát válasszunk, amely ezt lehetővé teszi.

3. Kétszeres/kettős adózás: Mielőtt kétszer fizetnénk be az adót, egyszer a jövedelemadót, azután a jövedelem – profit - szétosztása után az újabb adót, ha tehetjük, válasszunk olyan törvényes cégformát, amely lehetővé teszi, hogy a vállalat nyeresége úgy vándoroljon a tulajdonosokhoz, hogy előtte nem kell társasági adót fizetni.   
            

Az alábbi cégformák közül választhatunk:


1. Egyszemélyes vállalkozás

A cégnek egyetlen tulajdonosa van, nincs formális szerkezete. Előnye, hogy egyszerű, nincs vele különösebb papírmunka. Nem kell társasági adókat beiktatni, csak egy „C” típusú munkatervet  és a személyi jövedelemadót. Hátránya: nincs semmi, ami a személyes felelősség alól mentesítene bennünket. Amennyiben a céget beperelik, a tulajdonos mindent elveszíthet, az esetek túlnyomó többségében házastársa is búcsút mondhat vagyonának.

2.  Társulás

A vállalkozásnak több tulajdonosa van, akik tevékenyen kiveszik részüket a cég vezetéséből. Nem áll fenn kétszeres adózás, a profit az üzlettársak között oszlik meg. Hátrányai: az üzlettársaknak korlátlan személyes felelősségük van, ugyanakkor egymás üzleti tranzakcióiért is felelősek. Nem árt, ha észben tartjuk, hogy üzleti társulás esetén a törvény előtt partnereinkkel társas viszony áll fönn - akkor is, ha nem született erről írásbeli megállapodás?.

3. Korlátolt Felelősségű Társaság (kft.)

A kis cégek körében népszerű társulási forma, amely a felelősséget a tulajdonosok vállára helyezi. Minden tulajdonos számára „biztosítja” a személyes felelősségvállalást, és a vállalat nyeresége a társasági adó befizetése nélkül oszlik meg közöttük, méghozzá legtöbbször egyenlőtlenül. Előfordul például, hogy azt, aki a részvények 60 százalékát birtokolja, csak a profit 10 százaléka illeti meg. Ez egyfajta rugalmasságot biztosít a vállalati adók beütemezésében, másrészt azoknak a tulajdonosoknak kifizetődő, akik vállára az üzletvezetés terhe nehezedik. Hátrányai: a Korlátolt Felelősségű Társaságokra vonatkozó törvények államonként eltérőek. Ezek egymástól függetlenül szabják meg azok számát, akik a vállalatba invesztálhatnak, némely államban például tulajdonosként szóba sem jöhetnek a nemzetközi befektetők.

Egy külföldi szervezetet corporationként, társulásként, örökségként vagy trösztként is lehet működtetni. Ilyenkor az amerikai törvények alapján megvizsgálják a jogi kapcsolatokat a szervezet tagjai, a nyilvánosság és a szervezet vagyontárgyai között.  tényeken alapul amerikai viszonylatban.

A corporation egy állami törvénykezés alá eső jogi személy. Bár az államok törvényei között vannak eltérések, a corporation formája nagyjából ugyanaz országszerte. Akkor alakul meg, amikor az alapítói beadják az alapító okiratot  az állam kormányzatának és kifizetik az egyébként alacsony bejegyzési illetéket. A corporation elsődleges elõnye az, hogy a részvényesek, a cég tulajdonosai csak korlátolt felelõséggel rendelkeznek. Felelősségük csak a cég részvényeibe befektetett összegig terjed. 

Az Egyesült Államok szövetségi adótörvénye szerint egy corporation lehet C corporation vagy S corporation. A C corporation a szövetségi jövedelemadót vállalati szinten állapítja meg. Ha egy C corporation készpénzt vagy javakat oszt szét a részvényesei között, akkor a részvényeseknek ezek készhezvételekor ki kell fizetni a vonatkozó szövetségi jövedelemadót.

Az S corporation nem vállalati szinten adózik. A bevételt és a veszteséget továbbítják a részvényesek felé, akiknek a corporation bevétele után jövedelemadót kell fizetni. Attól függetlenül, hogy kaptak-e osztalékot a corporationtől vagy nem. Az S corporation adóelőnyei csak azokra az Egyesült Államokban bejegyzett szervezetekre alkalmazhatók, amelyeknek 35-nél kevesebb részvényese van, akik közül egy sem devizakülföldi, corporation vagy, korlátozott mértékben tröszt.