Sergyán Ödön elmondta, hogy a moratórium ideje alatt 8 vállalat 78 dolgozóját érintő - fele részben megyeszékhelyi - esetet vettek számításba a rövidesen induló utóellenőrzés szempontjából.

A színlelt szerződésre változatos eseteket hozott fel. Ilyen például, hogy független vállalkozásként különválasztották a főmérnöki munkát egy cég működésének egészétől, másutt egyetlen konyhafőnököt vállalkozóként irányított a középvezető. Többször előfordult, hogy magánszemélyek egyszerűen vállalkozónak minősítették magukat, és aránylag gyakori jelenség, hogy a feladatát szolgálati viszonyban ellátó személlyel kötöttek közreműködői szerződést.

Ez utóbbi kapcsán az igazgatóhelyettes megjegyezte, hogy az orvosok ebbéli problémáival nem foglalkoztak, mert azokat ágazaton belül, a rendelkezésre álló 6-7 féle munkajogi lehetőség alapján lehet megoldani. A színlelt szerződések dolgában "előfordulnak vitás helyzetek, ilyenkor a bíróság dönt a foglalkoztatási jogviszony megalapozottsága ügyében" - fűzte hozzá Sergyán Ödön.

A munkanélküliséget átmenetileg növelő esetről számolt be egy, a megyében talán legjobban fizető gépipari társaság vezetője az MTI-nek. A magát megnevezni nem kívánó vállalatvezető elmondta: a színleltnek minősülő szerződések felmondását követően tucatnyi dolgozó magas fizetése ellenére sem vállalta a heti 40 órás plusz 8 túlórás normál foglalkoztatást, mondván, hogy a megengedett munkaidő két-háromszorosában akar dolgozni még több jövedelemért.

Így inkább munkanélküliek lettek, vagy más cégnél kerestek kevésbé legális megoldást, az addigi munkaadó pedig (szak)munkás hiánnyal küzd.