"KErzsébet" Mimano" és "Syildiko"

A legújabb GT. szerint milyen jogcímen kell alkalmazni a tagokat egy idén alakult cégben?  Két tagról lenne szó, akiknek 50-50 százalékos a tulajdonrészük. Az egyik társas vállakozói jogviszonyban tevékenykedik, s a társaságban és gyakorolja a munkáltatói feladatokat, míg a másik 36 órás munkaviszony mellett tagja a társaságnak. Ügyvezetői tevékenységükhöz tényleg szükséges a megbízás, illetve tagi jogviszony? Ebben az esetben milyen formában, milyen jellegű juttatást kaphatnak a tagok, és milyen járulékot kell fizetni utánuk? Ezt a formát mikortól kell alkalmazni?

Alapvetően úgy változott a törvény, hogy nem lehet ügyvezető munkaviszonyban a jövőben. Feladatait társasági jogi jogviszonyban lehet ellátni és ezért kvázi „megbízási” díjat kaphat. A megbízási díj – a levonásokat tekintve – talán egy kicsit jobb is, mint a munkaviszony,  hiszen nem kell levonni a munkavállalói járulékot, s nem szükséges a cégnek munkaadói járulékot és szakképzési hozzájárulást fizetnie utána. Természetesen, ha valakinek legalább 36 órás munkaviszonya más munkaadónál, úgy itt csak a ténylegesen kifizetett jövedelem (megbízási díj) után kell a járulékokat megfizetni.

Az EHO-t pedig ebben az esetben nem kell fizetni. Az szja, a nyugdíjbiztosítás, illetve egészségbiztosítás összege megegyezik a munkabér után fizetendő járulékokkal. Ez a változás 2006. július 1-től lépett hatályba, de nem érinti azokat a vállalkozásokat, illetve ügyvezetőket, ahol – a már korábban – megválasztott ügyvezetőnek később jár le a megbízása. Egészen addig a megbízatás  nem jár le, de legkésőbb az ügyvezető megválasztásától számított 5 évig. Ezt a cégbíróság  ellenőrzi, illetve szankcionálja.

"kutya és makoca"
 
Mennyivel kevesebb közterhet  kell egy betéti társaság beltagjának  fizetnie, ha nem vesz fel pénzt a cégtől? Ha a BT. beltagja olyan munkaviszonyt létesít, ahol a jövedelme több, mint a minimálbér, akkor mi után kell a közterheket fizetnie? Lehet-e szüneteltetni a Bt. tevékenységét?

A jelenlegi és a jövőbeni szabály alapján is igaz az, hogy járulékokat csak a tényleges jövedelemkivét után kell fizetni, amennyiben a Bt. beltagjának 36 órát meghaladó munkaviszonya van, és ott legalább a minimálbér után megfizetik a járulékokat. Tehát ha nincs pénzkivét, akkor semmit nem kell fizetnie ilyen jogcímen.

"KErzsébet"

Kötelező rendelkeznie  élelmiszeripari  szakképesítéssel egy vegyes kereskedelmi egységben dolgozó munkavállalónak, aki kezeli a pénztárgépet, s van eladói végzettsége?

Az eladói munkakörhöz előírják a szakképesítést, ezért jelen esetben a munkáltatónak célszerű beiratnia munkavállalóját egy szakképesítést adó tanfolyamra. Ellenkező esetben pedig  javasolt közös megegyezéssel módosítani a  munkaszerződést és ebben olyan munkakört, illetve FEOR-számot megjelölni, amihez nem  írják elő a szakképesítést.

"jseder"

Hatvanhét százalékban rokkant nyugdíjasként foglalkoztattak egy munkahelyen, munkaszerződéssel 3 hónapi próbaidővel, napi 6 órában, de két hónap után elbocsátottak. Ha rokkant nyugdíjasként alkalmaztak, akkor milyen járulékokat kellett levonniuk tőlem?  Ezeket hogyan és kitől kérhetem vissza?  

Ha valaki nyugdíjas és munkaviszonyban alkalmazzák, akkor tőle nem kell sem egészségbiztosítási, sem pedig nyugdíjjárulékot levonni, legalábbis augusztus 31-ig. Ha ennek ellenére járulékokat vontak  le,  akkor azt majd leghamarabb a személyi jövedelemadó bevallással együtt lehet visszakérni.  Erre pedig lehetőség a bevallásban 2007. május 20-ig.