Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Szeptember 1-től bevezetik a 125 ezer forintos minimális járulékalapot, amelyet januártól 131 ezerre emelnek. Ez minden egyéni, társas vállalkozóra vonatkozik, de leginkább az evásokat sújtja. Szerencséjük van viszont a tételes átalány-adózóknak és a mezőgazdasági őstermelőknek, akiknek csupán a mindenkori havi minimálbér után kell fizetniük. A részletekről a hvg.hu adószakértőjét kérdeztük.
Szeptembertől az egyéni vállalkozóknak, s a társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjainak is a minimálbér kétszerese után kell fizetniük a járulékokat. Eszerint a jövő hónaptól legalább 125 ezer, januártól pedig 131 ezer forint után adóznak. A legrosszabb helyzetben az evások vannak, akik nemcsak többet, de 10 százalékkal magasabb adókulccsal is kénytelenek fizetni. Igaz ez a módosítás nem szeptembertől, hanem csak egy hónappal később lép hatályba. Ennek megfelelően szeptemberben mimimum 147 ezer forint, januártól pedig legalább 175 ezer forint bevétellel kell rendelkezniük.
A jogszabály ugyanis azon a törvényi vélelmen alapszik, hogy az evásoknak nincs költségük, tehát a bevételből csak az adót (az EVA-t) kell megfizetni, levonni, és a maradék a tényleges jövedelem. Alkotmányossági szempontból ugyan aggályosnak tűnhet, hogy a jogalkotó – a valóságtól általában eltérően – esetükben nulla költségszinttel számolt.
Akinek jövedelme, illetve bevétele a minimum járulékalap megfizetéséhez szükséges összeg alatti, az október 12-ig kérhet felmentést az adóhatóságtól. Ugyanúgy vonatkozik ez olyan magánszemélyre, aki kiváltja a vállalkozói igazolványát, vagy egy olyan vállalkozásra, amely bejárónőt, takarítónőt, kertészt alkalmaz, és ezáltal foglalkoztatóvá válik, de nem tudja megfizetni a járulékot a minimumszint után.
Az adózó a dupla járulékfizetést viszont csak abban az esetben kerülheti el, ha átmegy az APEH ellenőrzésen. Ilyenkor a hivatal vizsgálhatja, hogy a magányszemély a bevallott jövedelemből fedezni tudja-e életvitelét, kiadásait, hiteltörlesztéseit, vagyongyarapodását. Ellenkező esetben az APEH komoly bírságot, késedelmi pótlékot szabhat ki. Bejelentés előtt célszerű felmérnie az adózónak, hogy mit kockáztat egy esetleges adóellenőrzéssel.
Amennyiben a bejelentés jogos, s az adóhatóság ezt meg is állapítja, jelentős többletteher hárul majd a könyvelőkre is. Ha ugyanis az adózó jövedelme alacsonyabb a mindenkori járulékminimumnál, azt a könyvelőnek 15 napon belül be kell jelenteni. Kijelentenie az adózót akkor kell, ha jövedelme korábban nem érte el a járulékminimumot -, de időközben felemelték a bérét, és így már eléri vagy meghaladja azt.
A minimális járulékalapot csak a biztosítottra és az alkalmazottjára terjesztették ki, tehát a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottakra nem vonatkozik az előírás. Kivételes helyzetben vannak a tételes átalányadózók, illetve a mezőgazdasági őstermelők, akiknek csak a mindenkori havi minimálbér után kell fizetniük a járulékokat. Az előbbi csoportba olyan kevés adózó tartozik, hogy a minimum járulékalap befizetése a tevékenységi kör megszűnését idézhette volna elő.
Az úgynevezett többes jogviszony esetén az egyéni vállalkozónak, illetve a társas vállalkozó személyesen közreműködő tagjának a valódi jövedelem után kell fizetnie, de csak abban az esetben, ha legalább heti 36 órás munkaviszonya van, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója. A tényleges jövedelemre viszont a teljes járulékot meg kell fizetni, egyedül a 2 százalék pénzbeni hozzájárulás nem kötelező.
Szeptember 1-től a foglalkoztatót terhelő 29 százalék tb-járulék ugyan változatlan marad, de három részre oszlik a 18 százalékos nyugdíjbiztosítási járulék és a 11 százalékos egészségbiztosítási járulék. A jövőben nemcsak nyugdíjbiztosítási, s egészségbiztosítási járulékot kell fizetni, hanem az utóbbit 2 részletben 7 százalék természetbeni, illetve 4 százalék pénzbeni egészségbiztosítási járulékként kell befizetni. Január 1-től a 18 százalék nyugdíjbiztosítást 21 százalékra emelik, a 11 százalékos egészségbiztosítást pedig 8 százalékra csökkentik (5+3 százalékos megoszlásban).
A munkavállalónál ugyanígy pénzbeni és nem pénzbeni részre osztják az egyéni járulékfizetést. A pénzbeni rész fedezi a táppénzzel kapcsolatos, s az egyéb kiadásokat, a természetbeni rész pedig az orvosi, kórházi, baleseti ellátással kapcsolatos egészségügyi költségeket. Ezek alapján a dolgozótól szeptember 1-től az eddigi 4 helyett 6 százalék egészségbiztosítási járulékot kell levonni (4 százalék természetbeni + 2 százalék pénzbeni hozzájárulást), míg január 1-től már 7 százalékot (4+3).
Emiatt a kiegészítő tevékenységet folytató, azaz nyugdíjas vállalkozó nemcsak azért jár rosszul, mert a nyugdíja a jövőben az adósávot növelheti, azaz összeadódik a vállalkozói jövedelemmel. Emellett fizetnie kell majd az egészségbiztosítási járulékból is a természetbeni részt, azaz a 4 százalékot. Az indoklás szerint a nyugdíjas táppénzre nem jogosult, de igénybe veszi, vagy legalább is veheti az orvosi, kórházi ellátásokat.
További változás még a kiegészítő tevékenységet folytatóknál, hogy az 5 százalékos baleseti járulék szeptember 1-től 10, majd január 1-től 16 százalék lesz, s a neve is megváltozik „egészségügyi szolgáltatási járulék”-ra. Azoknál az evásoknál, akik többes jogviszonyban vállalkoznak, azaz van más főfoglalkozásuk is, ott marad az eva-alap, azaz a bevétel 4 százaléka, s a járulékalap és az után kell megfizetniük a társadalombiztosítási járulékot.
Az egészségügyi hozzájárulás, más néven EHO sajnos továbbra is megmarad, azaz havi 1950, vagy napi 65 forint. A tőkejövedelmek utáni EHO a kezdeti 4 százalékról január 1-től 14 százalékra nő. Nagyon fontos változás, hogy az ingatlan bérbeadóknál az 1 millió forintot meghaladó bérleti díj után is ez a szabály lép életbe, azaz ők is 14 százalékot fizetnek majd a bérleti díj után.
A járulékszabályok változásai a nyugdíjasokat és az evásokat érintik a legrosszabbul. Közülük várhatóan többen megpróbálják majd megtalálni a kiskapukat. Lesz, aki négy órában foglalkoztatja majd az alkalmazottait, hogy ne kelljen több járulékot fizetnie utána. Mások várhatóan főleg alkalmi munkavállalókat alkalmaznak annak érdekében, hogy elkerüljék az adózást.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Az űrgazdaság egyre szélesebb lehetőségeket kínál már a kisebb cégek számára is. Pályázati források is rendszeresen elérhetők a vállalkozások számára.
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Hangulatjavító intézkedések özönét zúdítja a kormány a választókra a Pride után, de még a támogatott lakáshitel is arról szól, hogy az állam kivonul a család- és szociálpolitikából, és a felelősséget az egyénre tolja. Hogyan járhatnak jól a magas jövedelműek az új kedvezményes hitellel? Miért maradnak ki a közszféra dolgozói ebből az osztogatásból is? Mi történne, ha nálunk is lengyel mintára emelnék a nyugdíjakat? Három szakértőt kérdeztünk.
Három gyereket pedig életveszélyes állapotban vittek kórházba, miután kamionnal ütközött egy személyautó.
Hollywood új generációjának legnevesebb színészeivel készült, de csak csöppnyi porfelhőt kavart a Vágtázó lovakról. Pedig ha nem is leszünk tőle vidámabbak, érdemes tenni vele egy próbát. Kritika.
Megdöbbentő részletek derülnek ki a kép történetét felkutató tanulmányából.
Június utolsó hétvégéjén Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen, Budapesten a Pride, Belgrádban a Vitus-napi tüntetések vitték az utcára a megfáradni látszó ellenzékieket.