Döcögő elektronikus bevallás

,,Gyerekek, segítsetek, az őrület határán állok" - írta egy bús, május eleji éjszakán az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete internetes csevegőjére egy kétségbeesett könyvelő, aki ügyfelei elektronikus adóbevallásait próbálta meg határidőre elkészíteni. Az 50 ezer legnagyobb adózónak ugyanis május 12-ére elektronikus úton kellett volna benyújtania alkalmazottairól a személyijövedelemadó- és járulékbevallást és az ehhez kapcsolódó havi adatszolgáltatást (HVG, 2006. március 25.). Úgy tűnik, maga az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) is rádöbbent, hogy ez nem megy, mert az érintetteknek - kivételes módon - május 31-éig haladékot adott. Eddig az időpontig nem sújtotta a különben kiróható 100-200 ezer forintos mulasztási bírsággal azokat az adózókat, amelyek nem vagy hibásan adták be a bevallásaikat.

Mindezek ellenére az erre kötelezettek mintegy hatoda - körülbelül 8 ezer vállalkozás május végéig sem küldte el elektronikusan a bevallásait, noha a megelőző regisztrációs procedúrán sikeresen túlesett. Aki ez utóbbit sem tette meg, félmilliós bírságot fizet, feltéve, hogy még egyáltalán létezik. Az e csoportba tartozó mintegy háromezer vállalkozás zöme ugyanis megszűnt vagy felszámolás alatt áll - tájékoztatta a HVG-t Futó Iván, az APEH informatikai elnökhelyettese. A szakember ugyanakkor büszke arra, hogy 24 ezer adózó önként bejelentkezett az elektronikus bevallásba, s közülük csupán ezernek nem sikerült idejében teljesítenie, amit vállalt.

"Nagy merészség, hogy az állam 50 ezer vállalkozással kísérletezik úgy, hogy közben az adózókat és az adóhivatalt összekapcsoló elektronikus kormányzati ügyintézési rendszer nem működik jól" - dohogott Vadász Iván, az adótanácsadók egyesületének alelnöke. Szerinte kisebb körben és nem - az adózási szempontból amúgy is telített - májusban kellett volna beélesíteni az új szisztémát. Futó is elismerte, hogy az APEH által kidolgozott programok sokszor tévesen küldtek az adózónak hibajelzést, amikor pedig indokolt lett volna, akkor nem küldtek. Május utolsó hetében viszont már tökéletesen működött a technika - állította. "Az egyik legbosszantóbb hiba az volt, hogy a kormányzati portál nem jelezte vissza, »megkapta-e« a bevallást, vagy sem. Márpedig erre alkalomadtán szükség lehet, ha bizonyítanom kell, hogy idejében feladtam ügyfelem bevallásait" - kifogásolta egy könyvelő. Elvileg egyébként kétszer is kellett hogy igazolást kapjon a feladó: először a kormányzati portáltól, majd akkor, amikor az APEH-nél megnézték az ügyfél postafiókját, és ellenőrizték a dokumentumokat (utóbbi nem jelenti azt, hogy a bevallásban nincs hiba).

"Az elektronikus adózásra átállás olyan léptékű változás, mint amilyen a kétszintű adórendszer bevezetése volt 1988-ban" - jelentette ki Palik Vera, az elektronikus adóbevallásra alkalmas programokat is fejlesztő Forint-Soft Kft. ügyvezető-résztulajdonosa, az adótanácsadók egyesületének felügyelőbizottsági elnöke. Tapasztalatai szerint május elején még tipikus hiba volt, hogy az APEH által kidolgozott elektronikus nyomtatványok nem tudtak negatív számot kezelni, megzavarodtak a kerekítéstől, a rendszer pedig képtelen volt egyszerre fogadni a nagy létszámú cégek alkalmazottjairól összeállított esetleg több tízezer oldalnyi statisztikát. Egyes könyvelők arra is panaszkodtak, hogy az APEH tájékoztatói nem egyértelműek; nem derül ki belőlük például az, mi a könyvelő és mi az ügyfél teendője.

Visszaélésekre ad lehetőséget a rendszer - ébredt rá az új eljárás debütálásakor az APEH. A kiemelt adózók nagy része ugyanis nem maga jelentkezik be az elektronikus adóbevallási szisztémába, hanem a könyvelőjét bízza meg ezzel, aki a saját kódjával küldi el a cég adatait. Így bárki bejelentkezhet, majd mások nevében fiktív bevallásokkal "ugrathatja össze" az adózót és az adóhivatalt. Noha erre eddig szerencsére egyszer sem volt példa, az APEH valamennyi adózónak levelet írt, amely meghatalmazást adott valakinek, hogy tiltakozhasson, ha hamis a megbízás. Erre a levél átvételétől számítva 15 napot ad az érintetteknek a hivatal, addig viszont nem kérdezhetők le a saját adatok (a bevallásokat viszont változatlanul be lehet küldeni). A meghatalmazott könyvelők egy része közben azért morog, mert a késedelmekért, hibákért az APEH azt bírságolja meg, aki az elektronikus dokumentumokat beküldte. "Ez nem baj, sőt elindítja a szakmában szükséges szelekciót. Ha valaki átvállalja ügyfelétől az adóbevallást, a felelősséget is vállalnia kell érte. Más kérdés, hogy ezért az ügyfeleknek fizetniük kell" - szögezte le Palik Vera.

A költségek növekedése természetesen nem a kiemelt adózókat, hanem azt az 1,2 millió kisebb vállalkozást érinti majd érzékenyen, amelynek 2007 januárjától kell átállnia az internetes adóbevallásra és adatszolgáltatásra. Futó Iván bizakodik, hogy akkorra már zökkenőmentesen dolgozik a rendszer, ám azt pillanatnyilag senki sem tudja, mihez kezdenek azok, akiknek nincs pénzük a megfelelő technikára. Jóllehet országszerte 2800 úgynevezett e-Magyarország-pont létezik önkormányzatoknál, érdekvédelmi szervezeteknél, egyházaknál, azok többsége nem alkalmas erre a célra, mert a számítógép mellett nincs szakember, aki segít, ha baj van (például a munka befejezése után az adózó személyes adatainak törlésében).

Az utóbbi tíz évben a civil szervezetek által létrehozott Teleház Szövetség 430 helyen épített ki közösségi internetes kapcsolódási pontot, többnyire a helyi önkormányzatok támogatásával. "Ha a kormány elvárja tőlünk, hogy közfeladatot lássunk el, vagyis tegyük alkalmassá elektronikus pontjainkat adóbevallásra és más ügyintézésre, akkor pénzt is kellene adnia hozzá. Az informatikusokat például nincs miből fizetnünk" - ecsetelte a helyzetet Fejes István, a szövetség elnöke, aki szerint minimum félmilliárd forintra lenne szükségük. Ehelyett az informatikai tárcától 30 milliót kaptak, azt is csak részletekben - a beszerzéseiket igazoló számlák ellenében - hívhatják le.

Az elektronikus ügyintézés elterjesztése nem pusztán macera. Mint Futó Iván mondja, a rendszerbe az okmány-irodáknál bejelentkező polgárok augusztustól lekérhetik a rendszerből, hogy mennyi levont adót és társadalombiztosítási járulékot jelentettek be róluk kenyéradóik.

GYENIS ÁGNES