© Túry Gergely

Az elmúlt hét évben - anélkül, hogy nyilvánosan sok szót ejtettek volna róla - 1382 magánszemély, illetve egyéni vállalkozó útlevelét vonta be az illetékes hatóság azért, mert a késedelmi pótlékokkal, bírságokkal együtt tízmillió forintnál nagyobb köztartozást gyűjtöttek össze. A drasztikus intézkedés kezdeményezésére a külföldre utazásról szóló törvény jogosítja fel 1998 ősze óta a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságát (VPOP) és az adókat, valamint a társadalombiztosítási (tb) járulékokat beszedő Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt (APEH). "Az útlevelétől csak azt lehet megfosztani, akivel szemben utólagos ellenőrzés következményeképpen jogerős határozat születik" - hangsúlyozta a HVG-nek Potondiné Varga Krisztina, az APEH osztályvezetője. Vagyis nem sújtható ezzel a szankcióval az, aki becsületesen bevallja, hogy mennyi adót kellene fizetnie, de nem tudja azt teljesíteni.

Eddig zömmel (mintegy 99 százalékban) adóval vagy tb-járulékkal tartozók útlevelét vonták be, hiszen az igencsak ritka, hogy magánszemélyeknek tízmillió forintnál nagyobb vámtartozásuk legyen - mondta a HVG-nek Kiss Attila, a VPOP szóvivője. Az országba behozni vágyott, vámkezelésre bemutatott árut ugyanis a kuncsaft meg sem kapja addig, amíg be nem fizeti a vámot. A csempészáru esetében sincs vámtartozás, mivel azt - ha megtalálják - lefoglalják, a csempészek és orgazdák ellen pedig büntetőeljárást indítanak. Persze ez utóbbinak is lehet útlevélbevonás a következménye, de azt már a rendőrség indítványozza, nem pedig a vámhivatal - magyarázta a szóvivő.

Az útlevél elvétele az adóhatóságnak sem a leghatékonyabb eszköze a tartozások kifizettetésére. Arról ugyan nem vezetnek nyilvántartást, hogy 1999 óta hány útlevelet vonattak be, de azt tudni lehet, hogy június végén összesen 709 útlevél nélküli adóst tartottak nyilván, akik együttesen bő 32 milliárd forinttal (a magánszemélyek teljes adótartozásának körülbelül a harmadával) maradtak adósak. Az APEH előbb megpróbál végrehajtani az adós ingatlanán vagy más vagyontárgyain, s ha nincsenek ilyenek, csak akkor nyúl az útlevélbevonáshoz, de erről előbb írásban értesíti az ügyfelet. Fellebbezni ilyenkor már nem érdemes, hiszen az adóhiányt megállapító határozat jogerős. Az okmányt akkor lehet visszakapni, ha az adós - vagy helyette valaki - utóbb mégis kínál valamiféle vagyoni fedezetet, vagy legalább annyit törleszt a tartozásából, hogy az tízmillió forint alá csökkenjen. Méltányosságot is gyakorolhat a hivatal, ha valaki mondjuk Magyarországon nem kapható gyógykezelésre szeretne külföldre utazni. Hogy hány esetben lágyult meg az adóhatóságiak szíve a méltányosságot kérőkön, arról nincs adat, az viszont kikövetkeztethető, hogy útlevelét eddig az attól megfosztottak nagyjából fele kapta vissza.

A személyiségi jogokra hivatkozva azt sem mondják el az APEH-nél, kiknek vonatták be az útlevelét. Holott negyedévente az Adó- és Pénzügyi Értesítőben, valamint internetes honlapjukon közzéteszik adósaik - az utazási szabadságuktól megfosztottaknál nyilvánvalóan szélesebb körű - feketelistáját: a tízmillió forintnál többel tartozó magánemberek és a százmilliónál többel lógó egyéb adózók nevét, címét, alapadósságuk, továbbá az arra kivetett késedelmi kamat, bírság összegét. (Ilyesféle szégyenlista a vámosoknál nincs.)

Az adósok útlevelét - az APEH vagy a VPOP kezdeményezésére - a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalhoz tartozó útlevélhatóság vonhatja be, illetve intézkedhet arról, hogy a szóban forgó köztartozók ne kaphassanak új útlevelet. Hogy ezt a hivatalt a belügyi és igazságügyi tárcák átszervezése közepette most éppen ki felügyeli, azt nehéz lenne megmondani, a hivatal ugyanis az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján található meg, ám ugyanott azt írják róla, hogy a belügyminiszter irányítja. Ilyen poszt azonban a belügyi tárca Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummá válása óta nem létezik. A HVG munkatársának mindenesetre a kancellária berkeiben működő Kormányszóvivői Iroda adott zöld utat, hogy az útlevélosztály vezetőjétől információt kérjen.

Pongrácz Tamás, az útlevélosztály vezetője elmondta: miután az APEH kezdeményezi az úti okmány bevonását, a hivatal erről határozatot hoz, majd írásban felszólítja az érintettet: vagy a helyi okmányirodában, vagy a hivatal központi irodájában adja le az útlevelét. Ha ezt 30 napon belül nem teszi meg, százezer forintos bírsággal sújtható, s e büntetés megismételhető a következő 30 nap után is. Ha a kuncsaft még ez után is ragaszkodik az útleveléhez, számolnia kell vele, hogy azt a rendőrség veszi el tőle. Az Európai Unió tagállamaiba azonban útlevél nélkül, személyi igazolvánnyal is lehet utazni, amivel az 1998-ban hatályba lépett - s azóta sem korszerűsített - törvény nem számolt. Az ellentmondás Pongrácz Tamás szerint áthidalható. "Az útlevél bevonása utazási tilalmat jelent, az ezzel sújtott állampolgárok személyi igazolvánnyal sem léphetik át a határt. A magyar határőrök számítógépes adatbázisában a bevont útlevelekhez tartozó személyi igazolványok adatai is szerepelnek" - mondta. Ennek ellenére lehetséges, hogy többen megkockáztatják az esetleges lebukást követő szabálysértési eljárást és bírságot, hiszen az EU-s sávban gyakran csak intenek a határőrök, és közelebbről nem vizsgálják meg a felmutatott okmányt. Ezek után a Magyarországról személyivel szerencsésen kijutó köztartozó - mivel ő nem körözött bűnöző - az EU tagállamaiban szabadon utazgathat. Ha viszont Magyarország 2007 végén csatlakozik a schengeni övezethez, az adósoknak a magyar határon sem kell ellenőrzéstől tartaniuk, az EU-ból azonban továbbra sem mehetnek ki.

GYENIS ÁGNES