Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
© Müller Judit |
A mostani per is épp amiatt folyik, vajon az APEH jogosan állapította-e meg a Széchenyi Hitelszövetkezetről, hogy az gondatlanul minősítette az ominózus gazdahitelest, s erre hivatkozva jogosan utasította-e el az állami kezesség beváltását. Hogy hány ehhez hasonló eset fordult elő eddig, arról nincs statisztika. Jelentős összeg foroghat azonban kockán, amit az is mutat, hogy a jövő évi költségvetési törvényjavaslat összesen 2,9 milliárd forintot irányoz elő a gazdahitel és más, kedvezményes agrárhitelek mögötti állami kezességek kifizetésére.
A pereskedő hitelszövetkezet M. M.-nek nevezett ügyfelének 2000 őszén 16,3 millió forint gazdahitelt ítélt oda a bank javaslatára az akkori Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) - derül ki az esetet bemutató novemberi Adó- és Ellenőrzési Értesítőből. A kuncsaft 13 millió forintra kapott állami készfizető kezességet. A megállapodás szerint az adós kizárólag az előre megjelölt célokra használhatta fel az olcsó gazdahitelt, s hogy ez biztosan így legyen, a hitelszövetkezet csak számlák ellenében folyósíthatta a kölcsön részleteit. Ezzel szemben az ügyfélnek 4,1 millió forintnyi saját tőkét és tehermentes fedezetet kellett felmutatnia.
Csakhogy - a jelek szerint - a gazdahiteles vállalkozó nem tartozott a legjobb adósok közé. A kölcsön első, 6,3 millió forintos részletéből ugyanis a hitelszövetkezet azonnal "lecsippentett" 5,9 millió forintot a korábbi hiteltartozások kiegyenlítésére. Utóbb a bank azzal indokolta ezt a húzását, hogy épp így tette tehermentessé ügyfele ingatlanát, s ezt a módszert - hangsúlyozta a perben - az FVM sem kifogásolta. Arról viszont a tárcánál aligha tudhattak, hogy a szóban forgó ingatlant ezek után nem csupán a gazdahitel összegével terhelte meg a hitelszövetkezet, hanem további 22,9 millió forinttal is. Az adósságspirálba került kliens nem is tudta törleszteni a gazdahitelt, ezért bankja 2003 végén felmondta a kölcsönszerződést, majd kérte az adóhatóságtól a 13 millió forintnyi állami kezesség beváltását.
Elutasított hitelszövetkezet (Oldaltörés)
Az államkasszát védő APEH azonban első és másodfokon is elutasította a Széchenyi Hitelszövetkezetet, mondván, a bank megsértette a hitelintézeti törvény passzusait, nem győződött meg alaposan ügyfele fizetőképességéről. Sőt az adóhatóság álláspontja szerint a bank és adósa közötti kontraktus színlelt, mivel "az adós és a hitelszövetkezet között létrejött kölcsönszerződés valós tartalma, a szerződő felek szándéka valójában nem kölcsönnyújtásra, hanem a gazdahitel-támogatás elnyerésével a korábbi hitel kiváltására, az állami kezesség beváltása folytán pedig végeredményben a költségvetésből való részesedésre irányult". Jogi szakértők szerint ha e gyanú alapos, akkor az adóhatóságnak büntetőfeljelentést kellett volna tennie.
Az esetről nyilatkozni nem hajlandó hitelszövetkezet az APEH jogerős elutasítása után a Zala Megyei Bíróságnál keresett - és talált - jogorvoslatot. A bank szerint az adós a gazdahitel későbbi részleteit bizonyíthatóan a vállalkozása felvirágoztatására használta fel, ezért szerinte az állami kezességnek legalább az arra arányosan eső része járna neki. A megyei bíróság ítéletében úgy vélte, a bank és adósa között szabályos hitelszerződés jött létre, amely még nem színlelt attól, hogy azt az adós néhány ponton megszegte. A bírói tanács leszögezte, hogy az állam nem privilegizált jogalany, kezességvállalás esetén ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint bárki másra. "Az állam és a hitelszövetkezet jogviszonya szempontjából érdektelen az, hogy a hitelintézeti törvénynek, valamint saját belső szabályzatának az előírásait mennyiben tartotta be a hitelintézet", amelynek - a megyei bírósági ítélet szerint - nem kötelessége az állami érdekek szem előtt tartása. A megyei bírák értelmezésében az APEH felhatalmazása nem a hitelnyújtás szakszerűségének az ellenőrzésére szól, hanem csupán arra, hogy a bank betartotta-e a kezesség polgári jogi szabályait. Mindezek miatt a Zala Megyei Bíróság új eljárásra kötelezte az adóhatóságot, amely viszont felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az LB-re.
A legmagasabb hazai bírói fórum májusban az adóhatóságnak adott igazat. Az LB tanácsának álláspontja szerint a hitelszövetkezet nem csupán a hitelintézeti törvényt sértette meg azzal, hogy nem a szokásos szigorral vizsgálta meg az állami kezességgel védett gazdahiteles fizetőképességét, hanem a polgári törvénykönyv passzusait is, amelyek szerint a kötelező és szokásos szakmai gondosság elmulasztása ellentmond a tisztességes és jóhiszemű eljárás követelményének. "Az állami kezességvállalás nyújtotta biztonság nem szolgáltathat alapot a hitelintézetnek a kevésbé körültekintő hitelezési tevékenységhez" - írta az LB döntésében. A Széchenyi Hitelszövetkezet még ezek után sem adta fel: júliusban úgynevezett kiegészítő ítéletet kért az LB-től. E ritkán használt jogi eszközhöz akkor lehet fordulni, ha a bíróság ítélete nem terjedt ki minden olyan momentumra, amiről a per szólt. A hitelszövetkezet jogászai szerint az LB "csak" arról döntött, hogy az adóhatóságnak nem kell új eljárást lefolytatnia a szóban forgó állami kezesség beváltásáról, arról viszont nem, megsértette-e a hitelszövetkezet a jogszabályokat, vagy sem. E jogi "csavartól" a bank azt reméli, legalább részben mégiscsak a pénzéhez juthat.
GYENIS ÁGNES
