Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)elnöke rámutatott, hogy az árbevétel alakulása sok olyan tényezőtől függ, olyanoktól is, amelyek nem a vállalkozáson, még csak nem is a beruházás hatékonyságán múlnak, hanem például a közterhek, az infláció, az árfolyamok alakulásán.
A kamara kifogásolja azt is, hogy a komplex vállalati technológia fejlesztési pályázatnál a nagyobb jelentőségű, 50-500 millió forint támogatásban részesíthető fejlesztések kizárólag a beszállítók és az exportőrök számára érhetők el, holott a belföldi piacra termelő nagyobb vállalkozások számára is fontos lenne ez a
fejlesztési forrás.
Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) alelnöke abszurdumnak és nem teljesíthetőnek nevezte, hogy még az egyéni vállalkozóknak is évi 15 százalékos átlagos árbevétel- növekedést kell produkálniuk a beruházás után. Az IPOSZ alelnöke emlékeztetett arra, hogy a GDP-növekedési üteme csökken, a lakosság fogyasztása mérséklődik, a piacok beszűkülnek, így szerinte a 15 százalékos bevételnövelésre vonatkozó
feltétel meghatározása elszakad a realitástól.
Kassai Róbert elmondta: az IPOSZ úgy képzelte el az együttműködést, hogy legalább a vállalkozások talpon maradásához járuljanak hozzá a fejlesztési források. Az IPOSZ alelnöke szerint zavaró az is, hogy nem lehet
elszámolni a pályázatkészítés, illetve a monitoring költségét, ami általában 6 százalékot tesz ki a költségekben.
Az IPOSZ nemzetközi kapcsolatain keresztül az Európai Uniótól 13 pontban kért véleményt az uniós támogatások pályázati feltételeiről, köztük a költségek elszámolhatóságáról, a bírálatok nyilvánosságáról, a garancia mértékéről, a megkezdett beruházás támogatási lehetőségéről, az áfa-figyelembe vételéről.
Kassai Róbert elmondta, hogy a kapott válaszok alapján bátorítják a magyar kormányt a pályázati rendszer átalakítására. Az IPOSZ szerint a pályázatkészítés, a monitoring költségét is elszámolhatóvá kellene tenni, az áfá-t valamilyen formában figyelembe kellene venni, illetve a garanciát úgy kellene meghatározni, hogy tárgya cserélhető legyen, illetve a támogatott projekt befejezéséhez közeledve a garanciára adott tárgyat arányosan
ismét lehessen leterhelni.
A kamara kifogásolja azt is, hogy a komplex vállalati technológia fejlesztési pályázatnál a nagyobb jelentőségű, 50-500 millió forint támogatásban részesíthető fejlesztések kizárólag a beszállítók és az exportőrök számára érhetők el, holott a belföldi piacra termelő nagyobb vállalkozások számára is fontos lenne ez a
fejlesztési forrás.
Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) alelnöke abszurdumnak és nem teljesíthetőnek nevezte, hogy még az egyéni vállalkozóknak is évi 15 százalékos átlagos árbevétel- növekedést kell produkálniuk a beruházás után. Az IPOSZ alelnöke emlékeztetett arra, hogy a GDP-növekedési üteme csökken, a lakosság fogyasztása mérséklődik, a piacok beszűkülnek, így szerinte a 15 százalékos bevételnövelésre vonatkozó
feltétel meghatározása elszakad a realitástól.
Kassai Róbert elmondta: az IPOSZ úgy képzelte el az együttműködést, hogy legalább a vállalkozások talpon maradásához járuljanak hozzá a fejlesztési források. Az IPOSZ alelnöke szerint zavaró az is, hogy nem lehet
elszámolni a pályázatkészítés, illetve a monitoring költségét, ami általában 6 százalékot tesz ki a költségekben.
Az IPOSZ nemzetközi kapcsolatain keresztül az Európai Uniótól 13 pontban kért véleményt az uniós támogatások pályázati feltételeiről, köztük a költségek elszámolhatóságáról, a bírálatok nyilvánosságáról, a garancia mértékéről, a megkezdett beruházás támogatási lehetőségéről, az áfa-figyelembe vételéről.
Kassai Róbert elmondta, hogy a kapott válaszok alapján bátorítják a magyar kormányt a pályázati rendszer átalakítására. Az IPOSZ szerint a pályázatkészítés, a monitoring költségét is elszámolhatóvá kellene tenni, az áfá-t valamilyen formában figyelembe kellene venni, illetve a garanciát úgy kellene meghatározni, hogy tárgya cserélhető legyen, illetve a támogatott projekt befejezéséhez közeledve a garanciára adott tárgyat arányosan
ismét lehessen leterhelni.
