szerző:
ecoline.hu
Tetszett a cikk?

Seres Béla, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere elmondta: A Deloitte...

Seres Béla, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere elmondta: A Deloitte felmérése a térség 500 legjelentősebb vállalatát rangsorolja, továbbá az országok és iparágak szerinti tendenciák elemzésével is szemlélteti azt a tágabb kereskedelmi és gazdasági környezetet, amelyhez a vállalatvezetőknek alkalmazkodniuk kell. 

A Régiós 500 felmérésből kiderül, hogy a lengyel PKN Orlen olajtársaság és a MOL is megtartotta vezető pozícióját - a lengyel cég eredménye például a 2008-ban jelentkező 324 millió eurós veszteségből 280 milliós nyereségbe csapott át.  A cseh energiaipari óriás, a CEZ is bekerült a régió első három cége közé, megelőzve ezzel a szintén cseh Skodát. Szintén jó évet zárt a lengyel PKO BP bank is: a pénzintézet euróban számolva 18 százalékkal tudta növelni eszközértékét, így átvette az első helyet az iparágban - mindezt egy olyan évben, amikor a versenytársakra csak szerény növekedés, illetve bizonyos esetekben visszaesés volt jellemző.

Az első húsz helyezett

A listán megtalálható magyar vállalatok régiós összehasonlításban az árbevételek alakulását tekintve nem teljesítettek rosszul, ezt a mutatót tekintve a hazai cégek esetében jellemzően kisebb volt a visszaesés a régiós átlagnál. Óvatos optimizmusra adhat okot, hogy a 2010 első negyedévéről gyűjtött eredmények és a vállalatvezetőkkel folytatott személyes beszélgetések már inkább arról tanúskodnak, hogy a gazdaság a mélypontról elmozdulva, újra fokozatos fejlődésnek indulhat. Mindennek egyértelmű, számszerűsíthető jelei ma még természetesen nincsenek, éppen ezért most még minden ilyen várakozást célszerű fenntartásokkal kezelni.

A közép-európai régió lassú fellendülésében fontos szerepet játszanak azok az egyértelmű versenyelőnyök, amelyekkel a térség gazdaságai rendelkeznek a nyugat-európai országokkal szemben.  Ezek között említhetjük a viszonylag alacsony munkaerőköltséget, a régebben épült nyugati gyártelepeknél hatékonyabb új létesítményeket, valamint a pénzügyi és gazdasági válság legnagyobb pusztításaitól megmenekülő bankszektort.

Habár a ritkán látott méreteket öltő válság - amelynek következtében a térség 500 legnagyobb vállalatának euróban számított összesített árbevétele egyetlen év alatt közel 21 százalékkal esett - hatására kialakult helyzetben a régiót továbbra is a bizonytalanság jellemzi, komoly lehetőségek is vannak a láthatáron. A térség vállalatai számára most az lesz a kihívás, hogy ezeket a lehetőségeket megragadva a napjainkban megfigyelhető lassú fellendülést felgyorsítsák, és egyben fenntarthatóvá is tegyék. 

Ennek során a fogyasztói, illetve a közlekedési ágazat élenjáró vállalatainak példáját lehet célszerű követniük, ezeknek a cégeknek az árbevétele ugyanis stabilan nőtt, így a Deloitte Régiós 500 listán szereplő cégek összesített árbevételéből 2006-ban még csak 20 százalékot, 2008-ban 23 százalékot, 2009-ben pedig már 28 százalékot tett ki.

Iparági tendenciák

Kovács Domonkos a Deloitte Zrt. pénzügyi tanácsadás üzletágának igazgatója elmondta: A legfőbb iparágakat vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy a pénzügyi világválság következményei továbbra is alapvetően befolyásolják Közép-Európa gazdaságát, ennek következtében a vállalkozásoknak olyan kihívásokkal kell szembenézniük, mint a hitellehetőségek beszűkülése, az egyre szigorodó előírások, vagy a fogyasztói kereslet csökkenése. A nemzetközi nagyvállalatok és a helyi cégek eltérően viselték az elmúlt néhány év megrázkódtatásait. A fentiek mellett a privatizáció és az egyre erősödő költségcsökkentési kényszer eredményeként jó néhány iparágat - így többek között az építőipart és a telekommunikációs szektort - az összeolvadások jellemezték az utóbbi időben.

A térség vállalatai hatékonyságnövelés és innováció tekintetében már most előrelépést mutatnak, hiszen sok élenjáró vállalkozás a válságot katalizátorként felhasználva azon munkálkodik, hogy hosszú távon sikeres legyen. Azt, hogy sikerrel járnak-e majd, elsősorban nem a méretük határozza meg, hanem az, hogy mekkora hatékonysággal tudnak működni, és mennyire tudnak alkalmazkodni a változásokhoz a helyi és regionális piacokon. Sok vállalat erre központosítással reagál, amellyel céljuk a döntéshozatali folyamat felgyorsítása és hatékonyabbá tétele. Ez leginkább az építőiparban érhető tetten, ahol a cégek leányvállalatok beolvasztásával próbálják hatékonyabbá tenni tevékenységüket és erőforrás-felhasználásukat. A költségcsökkentési törekvésekkel párhuzamosan a háttértevékenységek is egyre korszerűbbé válnak. Ezzel szemben az építőipari vállalatok egy része a tevékenységek decentralizálásával reagál a gazdasági körülmények megváltozására, ami hozzájárul a helyi szintű ügyfélszerzési tevékenység sikeréhez.

A bankszektorhoz és a kiskereskedelemhez hasonló iparágakban minden eddiginél nagyobb jelentőséggel bír a vevők preferenciáinak ismerete. A telefonos ügyfélszolgálati központok és a közösségi médiumok, valamint a vásárlói hűségprogramok egyre nagyobb szerepet kapnak az élesedő versenyben.

A közép-európai térség vállalatai előtt álló egyik legnagyobb kihívás az lesz, hogy igazodniuk kell a válság miatt átalakult felügyeleti rendszerekhez - számos iparágban ugyanis új európai, illetve helyi szintű szabályozások fognak életbe lépni annak érdekében, hogy a jövőben egy hasonló pénzügyi válság kialakulása elkerülhető legyen.

A bankok számára a Bázel III szabályozás nagyobb tőkekövetelménnyel jár majd, annak ellenére, hogy a közép-európai bankok könnyebben átvészelték a válságot, mint a nyugati pénzintézetek, és az utóbbi időben jól szerepeltek a terhelési próbákon is. A biztosítókra ugyancsak szigorúbb tőkekövetelmények fognak vonatkozni, emellett a Szolvencia II szabályozás értelmében vállalatirányítási és kockázatkezelési tevékenységüket is fejleszteniük kell majd. A telekommunikációhoz és az energiaiparhoz hasonló iparágakban a felügyeleti szervek munkája továbbra is akadályt jelenthet a növekedést megcélzó vállalkozások számára.

A gyáriparhoz hasonló iparágak esetében az egyik fő szempont az lesz, hogy kellően rugalmasan tudnak-e majd igazodni a hullámzó kereslethez. Ha pedig ezek az iparágak stabilizálódnak, akkor ez olyan szektorokra (például az energiaiparra) is pozitívan fog hatni, amelyek épp az említett iparágakra hagyatkoznak.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Elhárították az omlásveszélyt a Notre-Dame-nál

Elhárították az omlásveszélyt a Notre-Dame-nál

Azoknál is szorongást okoz a koronavírus, akik nem fertőződtek meg

Azoknál is szorongást okoz a koronavírus, akik nem fertőződtek meg

Reagált az SZFE hallgatósága arra a hírre, hogy megsemmisíthetik a félévüket

Reagált az SZFE hallgatósága arra a hírre, hogy megsemmisíthetik a félévüket