1. Milyen cégformát válasszak induló vállalkozásomnak?

A vállalkozási forma kiválasztása nagyban függ attól, hogy milyen céllal hozod létre a szervezetet (mi lesz a tevékenység, ahhoz kapcsolódóan kell-e bármit is engedélyeztetni, milyen bevételekkel, kiadásokkal számolsz, stb.), illetve, hogy az induláshoz milyen feltételek (van-e már egy hely, amiből székhelyet lehet csinálni, milyen összegű törzstőkét tud vállalni) állnak a rendelkezésedre. Elmondható, hogy Bt. vállalkozási formát elsősorban kisebb tőkeigényű (akár 3 ezer forint tőkével megalapítható), alacsony kockázatú, családi jellegű vállalkozások esetén érdemes választani. A Kft. jellemzően nem családi, hanem inkább üzleti partner alapon szerveződő vállalkozási forma. Egyszemélyes Kft-t akkor alapíts, ha kizárólag személyesen végzel olyan vállalkozási tevékenységet, amelynek alacsony a költségigénye. Bármilyen tevékenységi körrel is kívánsz vállalkozást alapítani, a korlátolt felelősségű társasági formák valamelyikét javasoljuk neked.

2. Milyen cégnevet válasszak?

A cégalapítás során ügyelni kell arra, hogy olyan nevet válassz, amit még más nem használ. A cégbíróság nem fogadja el azokat a neveket, amelyek a már bejegyzett cégnévtől csak rag, szám vagy toldalék által térnek el. Az eltéréshez legalább egy értelmes szó szükséges. A jó cégnév egyedi, figyelemfelhívó, könnyen megjegyezhető.

3. Melyek egy vállalkozás alapításának költségei?

a. Ügyvédi költségek
b. Alapítással kapcsolatos költségek (illetékek, közzétételi díj)
c. A vállalkozás törzstőke/alaptőke költsége

4. Mi a fő különbség a Bt. és a Kft. között?

A betéti társaság (Bt.) alapításához legalább két tag (egy beltag és egy kültag) szükséges. A beltag a saját vagyonával is felelős a betéti társaság kötelezettségéért. A kültag csupán a vagyoni betétje erejéig. A korlátolt felelősségű társaság (Kft.) tagjai kizárólag csak törzsbetéteik erejéig felelősek a társaság kötelezettségeiért, így ez biztonságosabbnak tekinthető, mint a Bt.

5. Mekkora a jegyzett tőke Bt. és Kft. esetén? 

Betéti társaság esetében nincs a tőkére vonatkozó minimum előírás, akár 1 forinttal is lehet alapítani. Korlátolt felelősségű társaság esetén a jegyzett tőke minimális mértéke jelenleg 500 ezer forint. Figyelem! 2014. március 15-től a kft. törzstőkéje nem lehet kevesebb 3 millió forintnál!

6. A vagyoni hozzájárulást hogyan kell teljesítenem? 

Pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulással is biztosíthatod a jegyzett tőkét. A pénzbeli hozzájárulást bármilyen pénznemben is teljesítheted. A nem pénzbeli hozzájárulás (apport) tárgya lehet valamennyi vagyoni értékkel bíró dolog, szellemi alkotáshoz fűződő, vagy egyéb vagyoni értékű jog.

7. Mi az egyszerűsített, elektronikus cégalapítási eljárás?

A törvény ügy rendelkezik, hogy aki eszerint a séma alapján alapítja a cégét, azt nem terheli a normál 100.000 forintos cégalapítás cégeljárási illeték, csak az 50.000 forintos illeték, és nincs közzétételi költségtérítés sem. A bejegyzés határideje pedig az adószám megállapításától számított 1 óra, ami a gyakorlatban 2012. március 1-től a cégalapítás beadásától számított 4-12 napot takar.

8. Mi a cégalapítás menetrendje? 

Az első lépés, hogy az ügyvéd megszerkessze a társasági okiratot. Ezután 30 napon belül be kell jelentened a társaság alapítását a székhelyed szerint illetékes cégbíróságnál egy formanyomtatványon, mellékletekkel együtt, amelyhez ügyvéd kell. Ez után rövid határidőn belül megérkezik a cégbejegyző végzés elektronikus úton, az új céged adataival (adószám, cégjegyzékszám, statisztikai számjel, esetleges közösségi adószám). Utána 8 napon belül bankszámlát kell nyitnod, és arra a társasági szerződésben (alapító okiratban) írt mértékű törzstőkét befizetned. A számlanyitáshoz a pénzintézet elkészített létesítő okiratot és az aláírás-mintát, valamint a cégbíróság által megküldött elektronikus tanúsítványt vagy bejegyző végzést kér tőled. A tényleges indulást követő 15 napon belül be kell adnod az adóbejelentkező nyomtatványokat a megfelelő hatóságokhoz.

9. Milyen tevékenységeket tüntessek fel a létesítő okiratban?

Kell egy főtevékenység, amelyet innen nézhetsz ki: http://adozona.hu/Kalkulatorok/TEAOR_kalkulator_JAZ71U E mellett célszerű olyan tevékenységeket felvenni, amelyek rokonok a főtevékenységgel. Ezeket már nem kell bejelenteni a cégbírósághoz, ráérsz később, elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül) benyújtani.

10. Kell-e külön engedély a tevékenységemhez? 

Van, amihez kell, van, amihez nem kell engedély. Ez attól függ, hogy milyen tevékenységet végzel. Pl. a kereskedelmi tevékenységhez kérelem kell, amelyet a tevékenység helye szerinti települési jegyzőhöz, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani, mégpedig csak ún. üzletköteles termékek forgalmazása esetén.

11. Milyen tevékenységek engedélykötelesek (feltételhez kötöttek)?

Az engedélyköteles tevékenységeket hat csoportba lehet sorolni:

a. Képesítéshez kötött tevékenységek (pl. ingatlanforgalmazás)
b. Formához kötött tevékenységek (pl. banki tevékenységet csak részvénytársasági formában lehet folytatni)
c. Bejelentéshez kötött tevékenységek (pl. időszaki lap kiadása)
d. Nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységek (pl. utazásszervezés, csomagküldő vagy tolmácsolási tevékenység)
e. Hatósági engedélyhez kötött tevékenységek (pl. állatmenhely)
f. Koncesszióköteles tevékenységek (pl. kaszinó indítása, bányászat)

12. Milyen költsége van egy Bt. alapításának?

Egyszerűsített eljárásban 60-80 ezer forint a teljes költség. Részletezve:

a. a bejegyzési illeték 25 000 forint egyszerűsített eljárás keretében
b. a székhelyül megjelölt ingatlan tulajdonlapjának ellenőrzése 4000 forint körül
c. az ügyvédi költségek (25-50 ezer forint)
d. Kereskedelmi és Ipar Kamarai tagság, 5000 forint évente.

13. Milyen költsége van egy Kft. alapításának? 

Egyszerűsített eljárásban 90-120 ezer forint a teljes költség. Részletezve:

a. illeték: 50 000 Ft
b. JÜB (Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszer) lekérdezés díja: 1.700 Ft / fő (minden azonosítandó személynek fizetnie kell – mindenkinek, aki aláír)
c. tulajdoni lap díja: 4000 Ft / ingatlan (székhely, telephely, fióktelep után is)
d. kamarai tagság 5000 Ft
e. Egy példa: egyszemélyes Kft esetén, ahol csak székhely van: 12.900 + áfa + 50.000 illeték + 1.700 (csak egy fő), + 4000 Ft (egy ingatlan) összesen 71.683 forint.

14. A cégalapítás költségei mellett milyen induló kiadások merülnek fel még?

Ki kell fizetned a könyvelőt is (kivéve, ha Bt.-t alapítasz, és egyből bejelentkezel a kata adózási forma alá, mert akkor nem kötelező a könyvelő). Kell bélyegző, céges névtábla, számlatömb, amelynek összes költsége nagyjából 10-15 ezer forint.

15. Milyen cégformában működik a mikro vállalkozások többsége? 

Túlnyomó többségük kft. és bt., illetve egyéni vállalkozó, őstermelő. 2012-ben 120 ezer betéti társaság működött Magyarországon, ebből 70 ezer Közép-Magyarországon. Forrás: KSH. 2012.

16. Milyen közterhet kell fizetnem a cégem alkalmazottai után? 

a. Szociális hozzájárulási adó 2011. évi CLVI. tv. 453. §, 459.§ Adóalap 27%-a
b. Rehabilitációs hozzájárulás 2011. évi CXCI. tv. 23. § (5) bek.  964.500,-Ft/év/fő (kötelező foglakoztatási szintből hiányzó létszám alapján)
c. Szakképzési hozzájárulás 2011. évi CLV. tv. 4.§ (1)-(2) bek.
d. Szociális hozzájárulási adóalap 1,5% (ami megegyezik a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapjával)

17. Milyen adókat kell fizetnem a vállalkozásom után? 

Ez meglehetősen bonyolult kérdés. A NAV tájékoztató füzetei szerint a következő adófajták léteznek:

A. Nyereséget terhelő adók:

- Társasági adó
- Vállalkozói személyi jövedelemadó: Egyéni vállalkozó által fizetendő nyereséget terhelő adó
- Iparűzési adó alapja = nettó árbevétel - eladott áruk beszerzési értéke - közvetített szolgáltatások értéke – anyagköltség. Az iparűzési adó mértékét a helyi önkormányzatok határozzák meg, de legfeljebb 2% lehet. Az iparűzési adó költségként elszámolható.

B. Társas vállalkozó saját adó- és járulékterhei

- Társadalombiztosítási járulék
1. Szociális hozzájárulási adó (a korábbi munkaadói nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék) - 27%
2. Szakképzési hozzájárulás (1.5%)

- Egyéni járulékok
1. 10 százalék nyugdíjjárulék (vagy 10 százalék magánnyugdíj-pénztári tagdíj, melyet közvetlenül az adott pénztárnak kell megfizetni, illetve bevallani)
2. 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék
3. 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék
4. 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék
A táppénz-hozzájárulás - változatlanul marad az egyharmad.

- Egészségügyi hozzájárulás

A 27 és 14 százalékos mérték változatlan.

- Személyi jövedelemadó

Az SZJA mértéke egységesen 16 százalék, a szuperbruttósítás 2012 végén megszűnt. 

- Egészségügyi szolgáltatási járulék 

C. Egyéni és társas vállalkozó minimum járulékfizetése

1. A 27 százalékos szociális hozzájárulási adó minimális alapja a minimálbér 112,5 százaléka.
2. A 10 százalékos nyugdíjjárulék alapja a minimálbér
3. A 8,5 (4 + 3 +1,5) százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimális alapja pedig a minimálbér 150 százaléka. Forrás: http://vallalkozas.hu

18. Milyen kedvezményes adózási fajták állnak a vállalkozásom rendelkezésére? 

1. EVA http://www.nav.gov.hu/data/cms280497/5._fuzet___Az_egyszerusitett_vallalkozoi_ado_2013.evi_legfontosabb_szabalyai.pdf

2. KATA http://www.nav.gov.hu/nav/ado/kata/61_fuzet.html

3. KIVA http://www.nav.gov.hu/data/cms278055/KIVA_fuzet_internetre_20130425.pdf

4. EKHO http://www.nav.gov.hu/data/cms280374/7._fuzet_EKHO_2013.pdf

19. Hogyan szüntethetem meg a vállalkozásomat? 

Céged megszüntetése többféle módon is történhet és alapvetően attól függ, hogy mi a cég megszüntetésének oka. Ezek lehetnek:

a. Végelszámolási eljárás

Ha a cégre egyszerűen már nincs szükségünk, akkor a végelszámolási eljárással tudod megszüntetni. Viszont ez csak akkor lehet alkalmazni, ha a cégnek nincs tartozása harmadik személyek felé. Ebben az esetben a cég jogutód nélkül szűnik majd meg, és a cég vagyona a törléskor aktuális tulajdonosokra száll vissza.

b. Csődeljárás vagy felszámolási eljárás

Ezt az eljárás típust akkor alkalmazzák, ha a cégnek tartozásai vannak, amit nem tud fizetni, és a tulajdonosok szeretnék megszüntetni. Ebben az esetben is jogutód nélkül szűnik meg a cég, de csak azután, ha a hitelezők követelése valamilyen mértékben kielégítésre kerül.

c. Cégátadás, eladás 

A másik lehetséges forgatókönyv, hogy megszabaduljunk cégünktől, ha eladjuk a céget valaki másnak. ilyenkor viszont nem beszélhetünk cégmegszűnésről, hanem egyszerűen csak más lesz a tulajdonos és nekünk már nincs vele dolgunk. Természetesen itt is rengeteg tényező lehet és a cég eladás, átadás is költségekkel jár ezért ajánlott jogász segítségét kérni, hogy melyik megoldással járunk jobban.

20. Mekkora költséggel jár a cégem megszüntetése?

Felszámolás, csődeljárás esetén mindenképpen több a költség, mint amennyibe az alapítás került. 2013. január 1-jétől jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának 80.000 forint, csődeljárásának 50.000 forint az illetéke, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke 30.000 forint, a csődeljárásé pedig 30.000 forint. Erre jön még az ügyvédi munkadíj 35000-100000 Ft. Végelszámolásnál olcsóbban jöhetünk ki: az eljárási illeték 15000 Ft, a cégközlönyben történő közzététel költségtérítése 3000 Ft.