szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A kisebb adónemeket, vagyis az úgynevezett különadókat tekintve nagy fantáziáról ad tanúbizonyságot a T/1705-ös számon benyújtott törvényjavaslat. Az Adózóna négy kisebb adónem módosítási javaslatát vizsgálja, amik bár terjedelmileg csak vékony szeletei az adócsomagnak, hatásuk annál nagyobb lehet a gazdálkodókra, illetve a lakosságra.

Egyes gazdálkodók belerokkanhatnak, ha nem hárítják tovább a lakosságra a 2015-ös adóváltozások között szereplő új, illetve növelt terheket, például az élelmiszeradót, vagy a kollektív befektetési formák különadóját. A módosítások néha ugyan nem adó formájában jelennek meg – például felügyeleti díj –, de jelentős hatással vannak egyes kiemelt szektorok kulcsszereplőire, s így az állam számottevően átrendezheti a piacot. Ezek olyan értelemben eltérnek az általános forgalmi adótól, hogy a gazdaságirányítás szelektív eszközei és előre nehezen vagy nem kiszámíthatóak, s szinte „sokkszerűen” hatnak az adott szereplőkre. A „finomszabályozással” ellentétesen, idő hiányában nem adnak rövid távú alkalmazkodási lehetőséget az érintetteknek, hosszabb távon pedig érdemes vizsgálni az árak hatását, illetve a piacról való kivonulási hatást.

A pénzügyi szervezetek különadójának – amit még 2010-ben fogadott el az Országgyűlés – egyik új elemeként jelenik meg a módosításban a kollektív befektetési formák különadója, ami gyakorlatilag a befektetési alapkezelőket terhelné. Az új adó minden kollektív befektetésre vonatkozna, amely több befektetőtől tőkét gyűjt olyan célból, hogy azokat a befektetők javára befektesse – írja az Adózóna. A befektetési alapkezelőknek két választása van: vagy áthárítják az adót részben vagy egészben a befektetetési jegyek vevőire, azaz a megtakarítókra, vagy saját eredményük megcsappanna, vagy eltűnne. Ez egyben az is jelentené, hogy az állampapírokkal szembeni versenypozíció jelentősen romlana, ami feltehetően visszavetné az alapokat.

A módosítás jelentősen emelné az egyszerűen csak „élelmiszeradónak” rövidített élelmiszerlánc-felügyeleti díjat. Az adó mértéke jelenleg egységesen az előző évi nettó árbevétel jövedéki és népegészségügyi termékadó nélküli részének 0,1 százaléka. Az új javaslat szerint viszont sávos lenne az adózás, az eddigi mértékkel csak az 50 milliárd forint alatti árbevételt elérő kereskedők ússzák meg. A lista másik végén lévőknek a 300 milliárd forint feletti bevételük után 6 százalékkal is tejelniük kell. A Tesco a múlt évi bevétele alapján 25,5 milliárd forintot fizetne, míg a Sparnak majdnem ennek a fele (mintegy 12 milliárd forint) lenne a terhe. Várható, hogy ezek a terhek az élelmiszerárakban, vagy a beszállítók árainak leszorításában részben vagy egészében kifejezésre jutnának, illetve a piaci szereplők közti pozíciók átrendeződhetnek. Ugyanakkor előnyhöz jutnának a franchise jellegű szerveződések, mint például a CBA és Coop.

További részleteket itt lehet olvasni.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Gyurcsány: Szegények voltunk, mint a templom egere

Gyurcsány: Szegények voltunk, mint a templom egere

Washington Post: Beindult az illiberális lengyel sajtódaráló

Washington Post: Beindult az illiberális lengyel sajtódaráló

Ismét Hamilton rajtolhat az élről

Ismét Hamilton rajtolhat az élről