szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Tárki publikálta a minden évben megjelenő tanulmánykötetét, a Társadalmi Riportot. A 2014-es kiadványból Magyarország gazdasági állapotára, a háztartások jövedelmére, fogyasztására vonatkozó adatokból mazsolázgattunk. Nincsenek jó híreink.

Megjelent a Társadalmi Riport 2014 tanulmánykötet, a Tárki minden évben megjelenő, a magyar társadalomról, politikáról és gazdaságról szóló kiadványa. A terjedelmes kiadvány (kattintson ide a teljes kötetért) rengeteg érdekes témát boncolgat, kezdve a foglalkoztatottságtól az oktatáson át a magyar gazdaságban zajló folyamatokig. Mi az utóbbi részre vonatkozó tanulmányokból szemezgettünk ki pár, hazánkra nézve koránt sem hízelgő ábrát.

Az első ábra azt mutatja, hogy a háztartások egy főre jutó bruttó rendelkezésre álló jövedelme hogyan is alakult Magyarországon, illetve a másik három visegrádi országban (Lengyelország, Csehország, Szlovákia). A háztartások esetében a mutató korrigálva van a kormányzattól származó természetbeni jövedelmekkel (ezek közül a két legnagyobb, az egészségügyi és oktatási szolgáltatások), az időbeli és térbeli összehasonlítás pontosítása érdekében pedig vásárlóerő-paritáson van kalkulálva.

©

A grafikonról jól látszik, hogy a 2003-ban a régióban még második Magyarország 2013-ra szépen leszakadt a többiektől. A kiadvány szerzői megjegyzik, hogy 2003-ban a magyar háztartások jövedelemszintje az osztrákénak 51 százaléka volt, 2012-ben pedig 52 százalék, tehát e tekintetben relatív pozíciónk nem változott. Szlovákia és Lengyelország helyzete különösen javult, Csehország jövedelemszintje pedig gyorsabban emelkedett, mint hazánké. A legdinamikusabban növekvő szlovákok 2007-ben előzték meg országunkat, a lengyelek két évvel később. 2003-ban a magyar jövedelemszint 1500 euróval volt magasabb a szlováknál, 2012-ben 1900 euróval alacsonyabb annál.

Egy másik ábra a háztartások tényleges fogyasztását (az elfogyasztott javak és szolgáltatások összege, és amely tartalmazza a kormányzat és a nonprofit intézmények által a háztartásoknak nyújtott szolgáltatásokat is) szemlélteti a visegrádi országokban (öszehasonlítva az EU 27, illetve EU15-tel). Erről van szó:

©

A 2003-2013-as időszak elején Csehország a "régi" EU-tagországok fogyasztási szintjének 63 százalékán, Magyarország 58 százalékán állt, míg ezektől lemaradva Szlovákia 48, Lengyelország pedig 47 százalékán. Tíz évvel később a helyzet gyökeresen eltérő: a lengyel, szlovák, cseh relatív értékek szinte megegyeznek egymással (a nyugat-európai érték rendre 68, 67, 66 százaléka jellemzi őket), a magyar szint viszont ettől jelentősen elmarad, csupán 58 százalék. Miközben a lengyel gazdaság 21 százalékpontos, a szlovák 19 százalékpontos növekedést, közeledést produkált (önmagukhoz mérten a 2003-as szinthez képest), addig a magyar gazdaság 0 százalékpontosat.

A következő ábra azt mutatja, hogy mennyi az egy ledolgozott órára eső GDP (munkatermelékenység) a már említett négy országban.

©

A Tárki kiadványa megjegyzi, hogy 2013-ban Magyarország az EU15-höz viszonyított munkatermelékenységének (53 százalékos) szintjével – Csehországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan – jóval alacsonyabban szinten állt, mint az egy főre jutó GDP (62 százalék) tekintetében. (Szlovákia esetében alig van különbség a két mutató szintje között). Magyarországon és Lengyelországban a viszonylag alacsony munkatermelékenység abból ered, hogy noha a foglalkoztatottság szintje lényegesen alacsonyabb, mint az EU15-ben, az egy foglalkoztatott által ledolgozott munkaórák száma sokkal magasabb, így a munkaintenzitás jóval meghaladja az EU15 átlagát. A munkatermelékenység felzárkózásának irányzatát nézve, a 2000-es évek első felében Csehországéhoz és Szlovákiáéhoz hasonló pályán emelkedett a hazai termelékenység, ámde – akárcsak a GDP alakulása – 2008 óta Magyarországot egyértelmű széttartó eltérés jellemzi. A szerzők szerint ez aligha tulajdonítható a nemzetközi válságnak, hiszen ugyanebben az időszakban Lengyelországban és Szlovákiában felgyorsult az EU15-höz viszonyított termelékenység-emelkedés, Csehországban pedig nem mutatkozott visszaesés.

A következő ábra is a termelékenységhez kapcsolódik, ám itt már a befektetett munka és tőkeegyüttes hozamát mérték (teljes tényező-termelékenység, az EU-15 1995. évi bázisán mértek. Ez jött ki:

©

A Tárki kiadványának szerzői megjegyik, hogy a teljes tényező-termelékenység relatív növekedése mind a négy országban elmarad a munkatermelékenységétől, ami azt jelzi, hogy az utóbbinak a növekedése alapvetően a tőkeintenzitás (az egységnyi munkára jutó tőke) emelkedésére épült. Magyarország a mutató relatív alakulását tekintve különösen rosszul áll, de a mutató 2008 óta lefelé tartó és 2013-ban stabilizálódni látszó iránya nagyjából leképezi a GDP relatív változását.

Az 5. ábra, amit a kiadványból kiszedtünk egy igen érdekes jelenségre hívja fel a figyelmet. Erről az ábráról van szó:

©

Itt az látszik, hogy mennyi volt a növekedési többlet az EU15-khöz képest, illetve hogyan is állunk konvergencia, vagyis a felzárkózás területén. A kiadvány szerzői megjegyzik, hogy hogy Magyarország – akár a teljes időszakot, akár a számára legkedvezőbb 2000 és 2008 közötti periódust vizsgáljuk – a konvergencia ütemét tekintve elmaradt a másik három országtól. Az 1995–2013-as időszak egésze alapján Magyarországra 58, Csehországra 30, Lengyelországra 25, Szlovákiára pedig 20 év adódik a felzárkózáshoz vezető félút megtételére. Különösen talán a 2004 óta tartó időszak lehet nagyon nyomasztó hazánkra nézve, hiszen a másik három országnál mondhatni már belátható időn belülre került a felezési idő, addig nálunk két emberöltőnyi időre is szükség lehet erre.

+1. Ugyan nem közvetlenül a felzárkózáshoz kapcsolódik, ám érdemes kiemelni, hogy a Tárki kiadványa is felhívja a figyelmet arra, hogy 2010-től kezdődően megindult az alsó és legfelső jövedelmi ötöd közötti olló nyílása, vagyis nő a jövedelmi egyenlőtlenség:

©

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!