Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
A Széchenyi Tőkealap és a Design Terminál közös szakmai programjain közel 150 fő vett részt a Design Hét alkalmával, amiken a résztvevők körében előbbi nem reprezentatív kutatás végzett. Ebből kiderült, hogy a kreatívipari szektorban nemcsak az edukatív jellegű programokra van igény, de egyre nagyobb arányban nyitottak a kreatívipari vállalkozók külső forrás bevonására is. A megkérdezettek háromnegyedének már van cége, és közel 60 százalékuk tervez valamilyen bővítést vagy fejlesztést a vállalaton belül, 46 százalékuk akár a kockázati tőkétől sem riadna vissza, felük pedig élne különböző pályázati lehetőségekkel.
A három legnagyobb kihívás a kreatív vállalkozások számára
A Design Héten előadó szakértők tapasztalatai alapján néhány döntés kritikus lehet a cégvezetők számára, főként, ha erre nem készülnek fel előzetesen.
„Van az a helyzet, amikor le kell ülni a menedzsmenttel, és kukába kell dobni az eredeti üzleti elképzelést.” Ha az üzleti terv nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, a befektetőben felmerülhet, hogy lehúzza a redőnyt, vagy több lépcsőben megszerzi a tulajdon 90 százalékát, nem sok motivációt hagyva az alapítónak. Ehelyett, még ha nem is tűnik könnyűnek, meg kell próbálni meggyőzni a befektetőt egy új pénzügyi vezető, ügyvezető által kidolgozott üzleti elképzelés megvalósításáról.
„A második körös tőkebefektető jó eséllyel a teljes menedzsmentet azonnal lecseréli.” A globális piacon működő nemzetközi befektető komoly elvárásokat támaszt befektetése menedzsmentjétől, ugyanis a cég ekkor már magasabb szinteken mozog. A befektetés után így valószínűleg első dolga lesz, hogy a nemzetközi piacon jártas, képzett szakemberekkel töltse fel a menedzsmentet, az alapítóknak csupán a tulajdonosi pozíciót meghagyva. Épp ezért nagyon fontos alaposan utánanézni, kit is enged be az alapító a cégébe.
„Ma a kreatív iparban nagyon kevés olyan cég van, amely nemzetközileg sikeres lehet, és ennek legfőbb oka a nemzetközi piacon jegyzett menedzsment hiánya.” A hazai elektronikai és mobilpiaccal ellentétben a magyar divatiparnak még nem sikerült nemzetközi szinten átütő sikert elérnie. Ehhez még legalább 2 évet kell várni, ennek azonban egyik legfontosabb feltétele, hogy a vállalkozás szakmai stábja nemzetközi kapcsolatokban is jártas szakemberekkel bővüljön.
„Korábban sosem látott mennyiségű ígéretes, kreatívipari vállalkozás van jelen a piacon. Azonban ahhoz, hogy nemzetközi sikereket is el tudjanak érni, szükségük van további forrásokra, pénzügyi szakértelemre és nemzetközi kapcsolatrendszerre. A tőkepiac egyre inkább célágazatnak tekinti a kreatívipart, azonban a vállalkozásoknak fel kell készülniük arra, hogy a szezonalitás, illetve a piaci trendek gyakori változása miatt a szektor még mindig kockázatosnak számít, így a piacképes termékek mellett a szakmailag felkészült csapat és a tudatos tervezés is elengedhetetlen a tőkebefektető meggyőzéséhez” – hangsúlyozta Török József, az SZTA üzletfejlesztési igazgatója.
