Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Tavalyi 10 milliárd forinthoz közelítő árbevétele után 200-300 százalékos növekedéssel számol idén az Atmedia – közölte Lukács Csaba, a hazai tévés reklámpiac legnagyobb kereskedőházának számító Atmedia vezetője egy sajtóbeszélgetésen. A cég január elseje óta a TV2 és az MTVA reklámidejét is értékesíti.
A 2010-ben indított ügynökség által értékesített 11 médiacsoporthoz tartozó 35 csatorna az év első öt hónapjában 55,2 százalékos közönségarányt mondhatott magáénak, míg az RTL-csoport kereskedőháza, az R-Time részesedése 43,1 százalékos – közölte Lukács Csaba.
Az Atmedia vezetője szerint hirdetési szempontból egyértelműen sikertörténet a franciaországi labdarúgó-Európa-bajnokság és a riói olimpia. Az előbbi a várakozások felett teljesít reklámszempontból, míg az utóbbi esetében azzal kalkulálnak, hogy "kevésbé lesz kiemelt", mint a másik sportesemény.
Lukács Csaba arról is beszélt, hogy viszonylag rövid időn belül újabb csatornákkal és médiatípusokkal akarják bővíteni a portfóliójukat. Úgy fogalmazott, hogy mivel szinergia-alapon tervezik a bővülést, biztosan nem lépnek be a nyomtatott sajtó és a közterületi hirdetések piacára. Az ügyfélkörükbe tartozó tévécsatornák révén már így is jelen vannak az online piacon, de "nem feltétlenül volna ördögtől való" belépniük a rádiós hirdetési szektorba, amelyben jelentős tartalékokat látnak.
A televíziós piacról azt mondta, ma felülértékeltek a főműsoridős reklámértékesítések, miközben annak ellenére kapnak a szükségesnél kisebb figyelmet a kábelcsatornák, hogy 2012-ben megtört a két vezető országos kereskedelmi tévé nézettségi uralma, és ma a nézők több mint kétharmada már nem azokat választja főműsoridőben.
Ez az új trend, amit a piaci intézményrendszernek is tükröznie kell; éppen ezért az Atmedia ügyvezető igazgatója szerint ma már nem a két legnagyobb nézettségű csatorna, hanem a csatornaportfóliók versenyeznek a hirdetőkért, és ezek versenye teszi elkerülhetetlenné a piac megújulását, az árazási szempontok és súlypontok megváltoztatását.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Hová tűnt a 45 éves múltra visszatekintő Magyar Formatervezési Díj, és mi lett a hazai innovációt bemutató magas színvonalú kiállítással? Amióta a Magyar Formatervezési Tanácsot a Jakab Zsófia vezette divatügynökség alá szervezte a kormány, a designból „kreatívipar” lett, és csak a nagyratörő víziók maradtak.
„Mindent megtettetek, hogy ártsatok a fiataloknak. Hoffmann Rózsától Balog Zoltánon át odáig, hogy bekúrtátok inkább az egész oktatást a rendőrség alá, mert más tervetek nem is volt, mint hogy kuss legyen.”
Érdekes, hogy a „luxizás” ellen most szót emelő Lázár magántulajdonában is volt már ilyen típusú autó.
Idén először a kormány nem utólag dob mentőövet az adósságoktól roskadozó kórházaknak.