Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Az Air France indít új fapados légitársaságot, amely európai és tengerentúli járatokat is tervez.
Az Air France francia légitársaság újabb diszkont légitársaságot hoz létre európai és tengerentúli útvonalakra, miután hétfőn megkapta a legjelentősebb pilóta szakszervezet, az SNLP hozzájárulását is. Az SNLP tagságának több mint 78 százaléka támogatja a projektet a közlemény szerint, a pilóták beleegyezése pedig elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a francia légitársaság egy újabb belső céget alapítson.
Az Air France ősszel tervezi az európai útvonalakon megindítani az új légitársaság járatait, 2018 nyarán pedig a tengerentúli útvonalakon, azzal a céllal, hogy a jelenleg deficites járatait meg tudja tartani és újakat is tudjon nyitni.
Az Air France jelenleg két fapados társaságot üzemeltet, a belföldi és európai útvonalakon közlekedő Hop!-ot és a Transaviát.
Az új fapados – átmenetileg a Boost nevet viselő – járatokon az Air France pilótái fognak dolgozni, változatlan munkakörülmények és javadalmazás mellett. A légikísérők azonban kevesebb fognak keresni, mint az Air France-járatokon dolgozók, és őket külön szerződtetik, hasonlóan a földi kiszolgáló személyzethez.
A Boost egyelőre 18 repülőgépet fog működtetni az európai és tízet a tengerentúli útvonalakon.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Miért érthető, hogy pont a zebrák zavarják annyira az embereket, és nem a jachtos luxizások?
A digitális nyelvi szuverenitás nem grandiózus ambíció, hanem kulturális szükségszerűség – érvel Balog Ádám, Pereczes János és Gaál Norbert.