Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Nagy felhördülést keltett február közepén a hír, hogy a kormány 1-3 milliárdos beruházással űrközpontot építene a keleti határ-közeli Gyulaházán. Bár a Farkas Bertalan szülőhelyén létrehozandó látványosság ötlete még nem jutott előrébb a hatástanulmánynál, most újra mer nagyot – legalábbis meghökkentőt - álmodni a kormány: információink szerint ugyanis hamarosan forrásokat csoportosít át egy az Alföldön létesítendő raftingpálya – igen, jól olvassák, vadvízi evezőspálya - tanulmánytervének elkészítéséhez.
A szó szoros és elvont értelmében is meredek ötlet, úgy tudjuk, régóta dédelgetett elképzelése a Magyar Kajak-Kenu Szövetségnek (MKKSZ), a szervezet 1,5 hónappal ezelőtti konferenciáján azonban már megvalósítható-megvalósítandó lehetőségként vetődött fel. Jó ideje tudható ugyanis, hogy a kormány 80-100 milliárd forintot tervez az aktív turisztika fejlesztésére fordítani az elkövetkező években.
Az MKKSZ ötletéről az aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztostól próbáltunk megtudni részleteket. Révész Máriusz bevallása szerint először maga is meghökkent a felvetésen, aztán utánanézett és úgy látta: Európa-szerte több helyen valósult már meg hasonló fejlesztés 4-6 méteres víszintkülönbséggel bíró területeken.
A magyar raftingpályát ugyanis ilyen helyre: a kiskörei víztározó mellé terveznék. Itt két éve - egy gyengébb raftingpályának is beillő - 1300 méter hosszú, 30 bukóból álló úgynevezett hallépcsőt adtak át. Ez és a kiskörei vízierőmű között épülne ki a sportcélokra alkalmas vadvízi meder.
tisza-to.com
Mivel a pálya hossza a hallépcsőének nagyjából a fele lenne, a víz is eleve gyorsabban zubogna alá, de a tervek szerint még állítható is lenne a víz mélysége: a vízmennyiség csökkentésével családok és hobbiraftingosok időtöltésére alkalmas, vagyis „kevésbé vad” lenne a mesterséges folyam, alulról visszaduzzasztva pedig a sportolók használhatnák, versenyeket tarthatnának rajta – akár egy napon belül is változtatva a funkciókat.
A hajókat a kormánybiztos elmondása szerint egy felvonórendszer szállítaná vissza a kiindulópontra, míg a „legénység” a parton gyalogolna vagy egy felső ágon evezhetne vissza.
A beruházástól a Tisza-tó turisztikai vonzerejének javulását reméli a kormány, amely információink szerint kétszázmilliós nagyságrendű forrást csoportosít át a közeljövőben tanulmányterv elkészítésére. A teljes beruházás az egyelőre távoli, még a pontos költségszámítások előtti becslések szerint 2-2,5 milliárd forintba kerülne.
Mivel a hallépcső készítésekor a terület átalakítását érintő környezetvédelmi tanulmányok és hatásvizsgálatok nagyrészt megszülettek, a pályát akár 2020 nyarán birtokba vehetnék a sportolók, illetve nemcsak ők: Révész Máriusz szerint kevés, a környéken járó családapa ússza majd meg, hogy gumicsónakba szálljon a gyerekeivel.
