Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Hiába a gyors gazdasági növekedés és a szintén erős munkaerő-piaci adatok, a munkások helyzete az unióban rosszabb, mint valaha – írja a Financial Times. A lap az Eurostat legfrissebb, 2017-es adatait elemezve azt állapítja meg, hogy már majdnem minden tizedik munkás fizetése van a szegénységi küszöböt jelentő szint alatt, vagyis nem éri el az átlagjövedelem 60 százalékát. Ez az arány a 2008-as válság előtt alig haladta meg a nyolc százalékot, most pedig 9,5 százalék felett van. A helyzetüket az alacsony jövedelmen túl rontja az is, hogy a szociális juttatásokat az európai országok kormányai kisebb-nagyobb értékben megvágták a válság utáni időszakban, míg a korábban láthatatlan infláció is egyre erősödik. Ez is magyarázza, hogy a gyermekvállalás nem csak Magyarországon, hanem az EU-ban is komoly kockázatot jelent az alacsonyabb jövedelmi szint mellett.
Azok különösen veszélyeztetettek, akiket nem határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatnak. Uniós átlagban majdnem minden hatodik részmunkaidős vagy alkalmi munkás van kitéve a szegénységi kockázatnak. Magyarországon ez az arány még magasabb, 22,9 százalékos az ideiglenesen foglalkoztatottak körében. Magyarország a teljes munkaidőben és a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében nem közölt adatokat, az unióban ebben a körben a dolgozók átlagosan 8, illetve 15,8 százalékát érinti ez a probléma. Nálunk pedig 2016-ban 8,7, illetve 22 százalék szerzett ezekben a körökben az átlag 60 százalékánál kisebb jövedelmet.
Ennél is rizikósabb azoknak a helyzete, akik például vállalkozóként vagy önfoglalkoztatóként dolgoznak az EU-ban: körükben a jövedelmi szint minden negyedik ember esetében nem éri el az átlag 60 százalékát.
Képünk illusztráció.
