Hernádi Zsolt: A külföldi terjeszkedéshez nem elég csak a pénz

Akkor érdemes külföldön befektetni, ha „jobb vagyok annál, mint aki ott van”,

ehhez nem elég csak a pénz

– így fogalmazott a hvg.hu kérdésére Hernádi Zsolt azzal a kormányzati tervvel kapcsolatban, hogy a magyar cégek fektessenek be a régió országaiban, és a profitot hozzák vissza Magyarországra. A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a társaság éves közgyűlése utáni sajtóbeszélgetésen emlékeztetett: a regionális terjeszkedés jó ideje alapstratégia a részvénytársaságnál, sőt, már túl is léptek ezen, ám ezt a szempontot mindig szem előtt tartották – ezért fektettek be annak idején az INA-ba vagy a Slovnaftba is – tette hozzá.

Hernádi azonban arra is figyelmeztetett: a magyar vállalkozások jó részénél épp ez a hatékonyság jelent problémát, szerinte a hatékonyság régóta elvárt növelésében „sokan el fognak vérezni”. Kiemelte: Magyarország még a visegrádi országokhoz képest is hátrányba került, és nem csak az ipar, de az oktatás terén is. A digitalizációnál vagy az e-kormányzatnál is sokkal gyorsabb előrelépést látna szükségesnek. Ez annál fontosabb, mivel ma már az ország nem tud kitűnni az olcsó munkaerővel, „keresleti piac van”, ahol a korábbinál sokkal inkább meg kell fizetni a dolgozókat – ez azonban képtelenség a hatékonyabb működés miatt – fejtette ki.

Azt sem látja járható útnak, ha egy cég egyszerűen növeli árait, hogy ezzel tudja rentábilissá tenni a működését: „ha duplájára emelem, a kenyér árát, akkor jön egy külföldi, és ha csak 70 százalékot emel, már jobban megél: ha megemelnénk húsz százalékkal a benzin árát, akkor bejön más, és ott fognak vásárolni” – magyarázta.

Ami a Mol legvitatottabb külföldi befektetését, a horvátországi INA többségi részesedésének megvásárlását illeti, az elnök-vezérigazgató kiemelte: bár két és fél éve jelentette be a zágrábi kormány, hogy vissza akarja vásárolni a céget, erről egyelőre nem folyik érdemi tárgyalás. A napi működés szintjén pedig nincsenek problémák, „az INA hatékonyságát a horvát kormány is fontosnak tartja, ezért támogatják a lépéseinket” – mondta el.

A vásárlás körülményeivel kapcsolatban persze ma is zajlik egy bírósági ügy Horvátországban, amelyben – a vád alapján – a Hernádinak akár hároméves letöltendő börtönnel kell számolnia, ezen túl pedig még egy vitatott ügy van a két fél között (nem számítva a washingtoni választott bíróság előtt zajló kártérítési pert). A Mol több mint két éve jelentette be, hogy felújítja a rijekai finomítót, ám a 120 milliárd forintosra tervezett fejlesztés még mindig nem indult be, amit Hernádi azzal indokolt, hogy a horvát állam a mai napig megadóztatja a finomítás során felhasznált – valójában anyagveszteségként keletkező – szénhidrogént. Amíg ez így van, nem tudjuk a jövedelmezőséget biztosítani – érvelt a szakember.

Ami a magyarországi fejlesztéseket illeti, Hernádi beszélt a tavaly Tiszaújvárosban elindított gigaprojektről, az 1,2 milliárd euróból megvalósuló poliolüzemről. Az egyik legnagyobb magyarországi beruházásról (de mindenképpen a legnagyobb magyar tulajdonú céges fejlesztésről) néhány napja derült ki, hogy az építkezés csúcsidejében, 2020-ban, háromezer, részben vendégmunkás segítségével fogják megvalósítani.

Kérdeztük a Mol vezetőjét a Lágymányosra tervezett, a kormányzat és a városvezetés által bírált magasépületről, a Campusról is. Mint elmondta, itt jelenleg az alapozásnál tartanak, a lápos területen 18 méter magas rétegfalat építenek most betonból. Hozzátette: az építkezés terv szerint zajlik, megvolt a tenderkiírás a magasépítésről. A vitákkal kapcsolatban pedig annyit jegyzett meg:

ezek sosem fognak elmúlni.

MTI / Balogh Zoltán

Hernádi beszámolt a cég tavalyi eredményeiről is. A Mol-csoport 2018-at 2,69 milliárd dolláros (728 milliárd forintos) kamat, adó- és értékcsökkentés előtti eredménnyel (EBITDA) zárta, ez meghaladja az év során már felfelé módosított, 2,4 milliárdos célt. Az adózott eredmény ugyanakkor meghaladta a 300 milliárd forintot. Ezek után a közgyűlés összesen 107 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött – ez rekordmagas szint, és tartalmaz – az előző évhez hasonlóan – rendkívüli osztalékot is.

A beruházások és befektetések összesen 357 milliárd forintot tettek ki tavaly, ennek jelentős része a fogyasztói szolgáltatásoknak a cég 2030-ig tartó stratégiájában is kiemelt fogyasztói szolgáltatásokra, amelynek a bevétele ismét rekordot ért el, 423 millió dolláros (115 milliárd forint) EBITDA-val. Ennek egyik része az autómegosztó szolgáltatás, vagy a kereskedelmi hálózat: „40 millió csésze kávét adunk el egy év alatt, ezzel tulajdonképpen Közép-Európa legnagyobb kávékereskedése is vagyunk” – jegyezte meg. A létszám egyébként 1 százalékkal nőtt tavaly, 25 636 főről 25 970 főre – derül ki a közgyűlés által elfogadott éves beszámolóból.

Erre az évre Mol mérsékeltebb eredménnyel számol – mondta el Hernádi, hozzátéve: tavaly is így volt, ám év közben módosítottak, és azt is túllépték. A 2019-2023-as időszakra 50-70 dolláros hordónkénti olajár mellett 2,3 milliárd dolláros eredményt vár a társaság, a beruházások mértékét pedig 1,9-2,1 milliárd dollárra teszik. A közgyűlés megszavazta azt is, hogy szükség esetén 30 milliárd forinttal emelhetik a társaság alaptőkéjét. Hernádi szerint ez egyfajta biztonsági tartalék, amelyre például abban az esetben lehet szükség, ha újból ellenséges felvásárlás célpontja lenne a társaság, mint 2007-ben, amikor az osztrák OMV-vel dúlt háború. Azt is hozzátette azonban, hogy ilyesmire most nem lát esélyt.