Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A klímaváltozás növelte a szakadékot a gazdag és a szegény országok között. Ezt a tanulságot vonta le a klímaváltozás gazdasági következményeiből a kaliforniai Stanford egyetem két kutatója.
Több modellt is megvizsgáltak, és megállapították: a gazdag államok, amelyek döntő többsége a hűvösebb éghajlatú régiókban van, jól jártak a felmelegedéssel. Míg a szegény országok, amelyek zöme sokkal közelebb van az Egyenlítőhöz, pórul jártak. A szakadék a klímaváltozással csak tovább nőtt a gazdagok és a szegények között.
Nigéria -29%, Norvégia +34%
Ekkora hatással volt a két ország esetében az egy főre jutó GDP alakulására a klímaváltozás 1961 és 2000 között (a tanulmány készítői ezt az időszakot vizsgálták). Vagyis ha nincs globális felmelegedés, akkor az egy főre jutó norvég GDP növekedése 34%-kal lett volna alacsonyabb, a nigériai pedig 29 %-kal magasabb ebben a negyven évben.
De vegyünk egy másik példát, Indiáét. Az 1,3 milliárd lakosú ország mínusz 30%-ot könyvelhet el a klímaváltozás miatt az 1961–2000-es időszakban. A válasz arra a kérdésre, hogy mi volt ennek az oka, viszonylag egyszerű: a hőség szinte elviselhetetlenné válik az Egyenlítő környékén egyes hónapokban, vagyis a földművelés és az állattenyésztés jóval nehezebbé, esetenként egyszerűen lehetetlenné vált. Közben viszont a népesség ugrásszerűen növekedett, hála az egészségügy javulásának a világ minden részén. Míg a fejlett államokban a gyerekek száma csökkent, addig Afrikában és néhány ázsiai országban nem ez a helyzet. Továbbra is sok gyerek születik, és a döntő többségük már fel is nő. A gazdaság viszont nem képes felszívni a fiatal munkaerőt. De akkor miért születik mégiscsak oly sok gyerek? Egyrészt vallási okból, másrészt pedig azért, mert a szegény országokban nincs társadalombiztosítás a lakosság jelentős része számára. A szegények így csakis a nagy családban bízhatnak. Így viszont az egy főre jutó GDP akkor is lassabban növekszik, ha a gazdaság prosperál, mert a népesség növekedése elviszi a haszon nagy részét.
A gazdag államok vígan felhasználhatták a kőolajat és a földgázt energiatermelésre, illetve autózásra, hiszen korábban semmiféle korlátozás sem volt. Most viszont van, és ez hátrányosan érinthet sok szegény országot, mely nem rendelkezik megújuló energiaforrásokkal. Ráadásul a hőmérséklet emelkedése a gazdagabb államokban előnyös a társadalom és a gazdaság számára, hiszen kevesebbet kell fűtésre költeni. A szegény országokban viszont a hőség növeli a kiadásokat, mert csakis légkondicionálással lehet elviselni a klímaváltozás következtében fellépő hőséget. Ezzel a kettős hatással magyarázza a New York Timesban Marshall Burke professzor, aki Noah Diffenbaugh-val együtt tanulmányt közölt erről, hogy a szakadék a szegény és a gazdag országok között növekedett a klímaváltozás következtében is az elmúlt évtizedekben.
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
A sikeres cégfelvásárlás alapja az előre megtervezett finanszírozási háttér. Milyen szempontokat szükséges feltétlenül szem előtt tartani ennek során.
Zenei mogulból elítélt bűnöző lett Sean Combs, az egykori hiphopkirály, aki zűrös ügyei ellenére magabiztosan hitte, hogy érinthetetlen.
Az egészségügyi államtitkár anyja egyszer megpofozta Gyurcsányt.
Az atomerőműben súlyos a kár, de sugárveszély egyelőre nincs. Akkor minden rendben? Egyáltalán nem.
Az Oroszország-szakértő szerint a kormánymédia „teljesen nyilvánvalóan hergel és uszít”.
Eltűnésekor hawaii mintás inget viselt.
Egy sárkányszörfös jókor volt jó helyen.
Egy-egy hátúszó néha elbizonytalanítja a fürdőzőket.
Pontosan úgy működik, mint a légvédelmi rendszerek.