Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Hatalmas nyereséget termelt tavaly a szennyvíziszap az ötfős budapesti EWC-H Környezetvédelmi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek, a tulajdonos Régner Márton és Pálházy Ágnes egy május 10-én megtartott közgyűlésen meg is szavazta az 533 millió forint kifizetését magának – írja a 24.hu.
A cég az eddigi vidéki partnerek mellé decemberben szerződött le öt évre a Fővárosi Csatornázási Művekkel (FCSM), a megállapodás pedig garantálja, hogy a cég majdhogynem megtriplázhatja eddigi 3 milliárd forint körüli éves forgalmát. A cég az FCSM észak-pesti illetve dél-pesti telephelyein keletkező szennyvíziszap elszállítását vállalta, a következő öt évben ez a két tisztítómű pedig legalább 400 ezer tonna szennyvizes masszát termel majd.
Bár a cég nem válaszolt a lap kérdéseire, hogy hol helyezik el az óriási mennyiségű iszapot, úgy tudni, hogy a hatvani lerakóba viszik. Az EWC-H ráadásul 2014-ben tulajdonrészt is szerzett a hatvani lerakót üzemeltető Hunviron Energia- és Környezetgazdálkodási Kft.-ben, a Hunviron pedig a fővárosi szerződés megkötése után hivatalos engedélyt kért a telephelyére szállítható hulladék mennyiségének növelésére. A Veszprémi Megyei Kormányhivatal áprilisban módosította is a környezethasználati engedélyt, már évente 74 ezer tonnányi kommunális és ipari szennyvíz kezeléséből és egyéb forrásokból származó iszapot lehet elhelyezni Hatvanban, amihez még hozzájöhet 45 ezer tonnányi klorid- vagy szulfáttartalmú fúróiszap és sok egyéb fajtájú hulladékszármazék.
A Hunviron és a hatvani iszaplerakó tavaly azzal vált hírhedtté, hogy a helyiek szerint a telepről származott a várost heteken át fojtogató orrfacsaró bűz. Az ügyben nyomozás is indult, a 24.hu azonban most azt írja, a környezetkárosítás bűntettének alapos gyanújával indult nyomozást két héttel ezelőtt megszüntették. A cég végig tagadta, hogy közük lenne a bűzhöz, szerintük illegális szennyezés történt egy kukoricaföldön.
A szennyvíziszap feldolgozására a kormány korábban tervezett egy iszapégetőt, amely egyben villamosenergia- és távhőtermelésre is képes lett volna, de a projektet minden különösebb indoklás nélkül tavaly decemberben törölték.
